A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GULYA István: A miskolci 10-es honvéd múzeum

A MISKOLCI 10-ES HONVÉD MÚZEUM GULYA ISTVÁN Ha a Tízes honvéd utcáról, vagy a honvédszoborról kérdezik a Miskolcon élőket, a többség bizonyára tudja, hogy egy régi, miskolci parancsnokságú gyalogezredről van szó. A jobban informáltak azt is elmesélhetik az érdeklődőnek, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének ezrede kitüntette magát az első világháború csataterein, esetleg még egy-két katonahistóriát is hallottak ott szolgált apjuktól, nagyapjuktól. Kevesen emlékezhetnek azonban arra a jelentős gyűjteményre, amit az ezred egykori katonái hoztak létre: a 10-es honvéd hadimúzeumra. E gazdag hadtörténeti kollekció az ezred háborús emlékeit és harcait mutatta be, miskolci létének másfél évtizede alatt erősítette a volt honvédek bajtársi összetartozását és a régióhoz való kötődését. Szoros szálak fűzték a Borsod-Miskolci Múzeumhoz: évekig a Papszeren lévő múzeumépület egyik emeleti terme adott otthont a 10-es honvédek kiállításának, szakmai felügyeletével pedig múzeumunk akkori vezetőjét, Leszih Andort bízták meg. E tanulmány, mely a 10-es honvéd múzeum rövid történetének, a miskolci múzeumügy egy méltatlanul elfeledett fejezetének feltárása, az egykori 10-es honvédek emléke előtt kíván tisztelegni. A 10-es honvéd gyalogezred az első világháborúban A kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében is megjelent a dualista berendezkedés. A haderő gerincét a közös csapatok alkották, melyeknek legénysége a Monarchia egész területéről toborzódott, vezényleti nyelve a német volt. A két állam ezenfelül honvédséget is fenntartott (Ausztriában Landwehr-nek nevezték), egyenruhájuk mellett a nemzeti vezényleti nyelv is megkülönböztette őket a közös hadsereg egységeitől. Magyarországon 1869-ben indult meg a honvédség felállítása, amelyet zászlóaljakba és dandárokba soroltak. Az általános hadkötelezettség bevezetésével az ország területét zászlóalj kiegészítő járásokra tagolták. Az 1868. évi 42. törvény rendelkezett a népfelkelés szervezetéről, ide az idősebb korosztályhoz tartozókat sorolták, akik önként vállalták a szolgálatot. Az országot ért támadás esetén hívhatták be a népfelkelőket kisegítő szolgálatra (hadtáp, objektumok, raktárak őrzése, hátországi szolgálat stb.). Az 1890. évi 5. törvény rendelte el ezredek alakítását, melyek 3 zászlóaljból álltak 4-4 századdal. Minden ezredhez népfelkelő ezred is tartozott. 1912-től mind a rendes, mind a népfelkelő ezredeknél felállították a pótzászlóalj-keretet, a pótzászlóalj feladata volt háború esetén az újoncok kiképzése.

1 Miskolcon 1869-től volt honvéd zászlóalj, az egri és a sátoraljaújhelyi zászlóaljakkal összevonva 1890-ben jött létre a 10. honvéd gyalogezred, kiegészítési területe Borsod, Heves és Zemplén vármegyékre terjedt ki. Bár Miskolcon volt másik csapattest is - a 65. közös gyalogezred - ennek legénysége zömében nem környékbeliekből állt, így a város mindig is a „tízeseket" tekintette házi ezredének. 1 Barcy Z -Somogyi Gy, 1990. 31^8.. (továbbiakban Barcy 1990.) 291