A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

KÁPOLNAI Iván: Mezőkövesd város és környéke népességének alakulása a 20. század elejéig

19. század elején is mindössze 6 görögkeleti, 4 protestáns és 12 izraelita vallású akad a közel 5 ezer lakosból.

63 A földesurak változtával Tardon is fokozatosan fogytak a református hívek. A 1718. század fordulóján idegen ajkú telepesekkel (is) gyarapodott faluban már a 18. század elején (1705) katolikus plébánia létesült. Ehhez igen kiterjedt fília-körzet tartozott: Daróc és Kacs, Sály, Cserépfalu és -váralja, Nyárád, söt egy ideig Ábrány is a helybeli (az alsóábrányi) plébánia felállításáig.

64 Nyárád önálló katolikus parókiát ugyan csak a 19. század derekán (1853) kapott, de az 1696., 1700. és 1718. években betelepült új - részben rutén - lakosok révén katolikus többségű falu lett. Itt és Tardon élt a 18. század első felében a legtöbb görög szertartású katolikus, rítusbeli különállásuk azonban a század második felében megszűnt.

65 A túlnyomóan református Cserépfalu, Mezőkeresztes és Nagymihály egyházai által 1730-31-től - sőt Cserépfaluban talán 1703-tól - vezetett anyakönyvek a legrégebbiek a környéken a nem katolikus matrikulumok között. Sály egész lakossága még 1576-ban református lett, de önálló egyház csak 1581-ben létesült a faluban, majd Felsőábrányban 1582-ben, Darócon pedig 1583-ban. Az utóbbi lakosságában a 18. században többségbe kerültek a katolikusok. Az előző két község azonban református többségű maradt. Felsőábrányban már 1703-ban, az elsők között újjáalakult a református egyház, de a színtiszta katolikus Alsóábrány szomszédságában jelentős katolikus lakossága is volt, miként Sálynak is.

66 Református lett (és maradt is) Geszt: kezdetben Kisgyőr, majd Harsány leányegyháza volt, 1634-ben azonban református lelkész működött a faluban.

67 Vattán is valószínűleg csak a 17. század fordulóján létesült önálló református egyház, a régi katolikus templomot is birtokba vették. Az 1718 körül betelepült szlovák és rutén lakosok, majd az 1730 körüli újabb - részben katolikus - telepesek révén azonban a község katolikus többségűvé vált jelentős számú görög szertartású hívővel. Templomot is építettek - a hagyomány szerint 1759-65 között - katolikus plébániát azonban nem kapott a falu napjainkig, a Harsányban 1732-ben felállított anyaegyház filiája lett. A jóval kisebb lélekszámú református egyház viszont 1759 óta működik a községben, és a 19. századból anyakönyvei is ismeretesek.

68 Bükkzsércen - bár egyházi birtok volt - a reformátusok túlnyomó többségbe jutottak, önálló egyházuk azonban csak 1783-ban alakult meg, majd hamarosan a növekvő katolikus lakosság is lelkészt kapott.

69 A sík vidéki részen az ugyancsak egyházi birtok Valk szintén református lett és az is maradt. A török uralom alatt megviselt és megfogyatkozott lakosság ugyanis a 18. század eleji erőteljes népességmozgás során a szomszédos megyebeli, ugyancsak református Tiszafüredről népesült be, részben a régi lakosok visszaköltözésével, az 1710-es években. Kizárólag reformátusok lakták, 1746-ban és 1804-ben is mindössze egyetlen katolikust írtak össze a faluban. Tévesen tájékoztat tehát Vályi András pesti egyetemi tanár 1799-ben megjelent művében, hogy Valk lakosai „katolikusok és reformátusok". Miként téves az a közlése is, hogy Valk Ivánka filiája. A református egyház Egyetemes Névtára 1698-ra teszi egyházközösségének keletkezését Klein i. m. 38.; Soós i. m. 31.; Can. Vis. 1746.; Conscriptio 1783-1804. Klein-Péchy i. m. 154.; Soós i. m. 100.; Veres i. m. 1984. Veres i. m. 1984. 27-34.; Can. Vis. 1746.; Conscriptio 1783-1804. Klein i. m. 38.; Klein-Péchy i. m. 51., 139.; Veres i. m. 1984. 27-34. Soós i. m. 99. Klein-Péchy i. m. 166.; Soós i. m. 93.; Veres i. m. 1984. 27-34. Klein-Péchy i. m. 31.; Soós i. m. 82. 284