A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

végül exhumálták a háborúban elesett oroszok földi maradványait, így a sírkert méltóképp visszakaphatta eredeti rendeltetését. Újra az egykori birtokos családok panteonja lett. Szekrényessy Árpád halála érzékeny veszteségként érte a megyei közéletet, melyet jól mutat a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület 1917. április 19-én tartott igazgatóválasztmányi üléséről készült jegyzőkönyv. „Jelen vannak: Miklós Ödön elnök, Melczer László és Kohn Gábor alelnök, Bónis Bertalan, Ragályi Béla, Vladár Ervin stb. Elnök a megjelent igazgató választmányi tagokat üdvözli s az ülést megnyitja. A tárgysorozat előtt meleg szavakkal emlékezik meg Szekrényessy Árpád volt közgazdasági előadó és egyesületi tag haláláról, s indítványozza, hogy az igazgató választmány az elhalálozás feletti részvétének jegyzőkönyvben adjon kifejezést. " 45 EMANCIPÁLT URADALOM Az elárvult Szekrényessy-udvarház tulajdonosa immár a hatvanöt esztendős Berta lett, ki a gazdálkodás és háztartásvezetés ránehezedő terheinek enyhítéseként maga mellé vette húgát, Bizellné Szekrényessy Margitot, s annak férjét. „Berta néninél akkor már (ti. 1919-ben), régebben ott voltak húgáék, Bizell Gyuláné, a férjével és leányával. Mind a hárman igen müveitek voltak és anyám (ti. Bárczay Lászlóné Kóczán Lilla) nagyon élvezte a társaságukat. "

146 Az egykor tündöklő szépségű Szekrényessy Berta Pest egyik legjobb partiját ígérő leányának számított az 1860-70-es évek fordulóján. Atyja vagyona s befolyása volt a garancia minderre. „Hervadhatatlan érdemeket szerzett ... Szekrényessy József aki ...a Császár- és Rudasfürdőt bérelte. Szekrényessy, aki hosszú éveken keresztül gazdája volt a nemzeti kaszinónak, meghitt embere az 1848. előtt is már szerepet játszott Széchenyi Istvánnak, Dessewffy Emilnek, széles ismeretségi körét kitűnően érvényesítette társadalmi úton. Télen az Úri-utczai házban levő szalonjában gyűjtötte össze az itthon lévő jeleseket, nyáron pedig a Császár-fürdő platánjai alatt. A platánok! - minden vidéki leány vágyainak ez volt akkor az utópiája és kalásztermő Alföldünk, az erdős, lankás Cserhát, a kincses hegyoldallal dicsekvő felvidék, csak úgy ontotta a gentryt, amely a medárdusi vásárra mind tömegesen jött nyaralni Pestre a Császárfürdőbe. Nem is volt sikkes gavallér, aki nem itt rendezte a bálokat és a Hölgyfutárt rongyosra tépték a kisasszonyok, úgy kapkodták egymás kezéből, hogy a báli referendákat olvassák. "

H1 Berta lánykora ilyen közegben telt. A híres Szekrényessy szalonba bejáratos volt atyja barátja, a Lánczhíd-építő Clark Ádám révén, az angol intelligencia is. Ezen estélyi alkalmak egyikén ismerkedett össze egy fiatal, jóképű angol nemessel, ki mint ausztráliai vasútépítő mérnök volt hazánkon átutazó. A kölcsönös szimpátiából idővel eljegyzés lett, azonban a fiatal férfit végleg elnyelte az ausztráliai ősvadon. Berta ezután számtalan kérője ellenére is pártában maradt, s az 1890-es években végleg Borsodra költözött. Magas, vékony nő volt, s mindig szűk fekete ódivatú ruhákban járt, „ a haját úgy viselte, mint Erzsébet királyné",

148 koszorúba fonva, mely cseppet sem volt ősz. Természetre vidám, bohém lelkialkat. Balajton, Ragályiaknál minden vasárnap megjelent, hol különösen is a vele egykorú Ragályi Bélánéval tartott jó kapcsolatot. Egy ilyen alkalommal, ebéd után Berta - kissé szórakozottan - szénporos szelencéjébe fújt, minek következtében - a Ragályi és Koós gyerekek nagy derültségére - egész arca fekete lett.

149 241