A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

A kegyes donátor, „Szekrényessy nagyságos úr éveken át járt fel a templomba orgonálni",

13

° ezzel új lendületet adva a gyülekezeti éneklésnek. Az orgona, s rajta a két családi címer a templom csöndjében még azokban a zajos években is hirdette a Szekrényessyek birtokosságát, mikor néhány méterrel odébb a várdomb alján már a Vörös Csillag Tsz sztahanovistái álmodtak egy „szebb" jövőt a letarolt udvarházban. A folyton kényeskedő, hypochonder hajlamú Albina vélt betegségeivel volt elfoglalva. Talán ő maga sem hitte, hogy egyszer valóban megbetegedhet, s ez végzetes is lehet számára. 1906 őszének egyik hűvös éjjelén - némiképp meglepve övéit - Ragályi Tamás egyetlen lányunokája csendesen elszenderedett.

131 Szekrényessy Árpádné temetésekor a falubeli lányok fehérbe öltöztek és fenyőfából font koszorút vittek a koporsó mellett két sorba. A ravatal a Szekrényessy-kastély udvarán lett felállítva, hova az üvegtetejű koporsóhoz néhány lépcsőn fellépve lehetett feljutni.

132 A „halottnézés'''' Borsodban mind a mai napig szokásban van. Feketével vont gyászfogattal vitték Sajószentpéterre, a Lossonczy-sírboltba örök nyugalomra helyezni, hol egyetlen gyermeke, az ötévesen elhunyt Szekrényessy Albina pihent. Felesége halála után Árpád gyakrabban ellátogatott pesti, miskolci, soproni rokonaihoz. Ez utóbbi helyszín a báró Hauer rokonságot jelentette számára, kik közül br. Conrad-Hauer esküvői tanújául is szegődött. Az özvegy férfi minden egyes útja fokozott érdeklődésre tarthatott számot, mely különösen is a vénasszonyok fantáziájára tett hatást. így született a mesemonda, mely szerint Árpádnak törvénytelen fia fogant, ki utóbb a szendrőládi pap törvénytelen lányával házasodott össze.

133 Bárki is költötte, egy biztos, kerek történetre sikeredett. Az idősödő, joviális földbirtokos - ki jó ideig Berta húgával lakott Borsodon - békés megelégedettségben múlatta napjait. A mindig elegáns, bőrkanapén szivarozó úr néha meglepő mutatványra szánta el magát. A lovakat köztudomásúan kedvelő Szekrényessy Árpád, időnként cingár „vasgebe" nyergébe szállt, s a falusiak nagy ámulatától kísérve, elindult Edelény irányába. Övé volt a falu első biciklije.

134 Korának előrehaladtával némiképp egyszerűsödött társas élete. Át-átrándult Szendrőládra, Szentpéterre, Balajtra, hol mindenütt első dolga volt a zongoránál helyet foglalni.

135 Legfőbb tartózkodási helye - már pusztán a közelség okán is - a falu túlsó végében lakó rokon Bárczayék kúriája volt. „Szekrényessyek sokszor jöttek át hozzánk. Árpád bácsi délelőttönként bekocsizott Edelénybe a postára, visszafelé jövet benézett hozzánk és beadta a mi postánkat is. Délutánonként pedig ketten jöttek át Berta nénivel teára. Mind a ketten nagyon szerettek beszélni és mi érdeklődéssel hallgattuk a régi történeteiket. A karácsony és szilveszter este pedig sohasem lehetett volna meg Szekrényessy Berta 1870-ben (Bp., a szerző tulajdona) 239