A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

1895-ben Rettig Fülöp, Bíró Géza és Franki Artúr mellett felügyelő bizottsági tag volt a Magyar Királyi Államvasutak által üzemben tartott Bódva-völgyi helyiérdekű vasútnál.

109 1896-ban, az 1882. Évi XX. Te. alapján Borsodvármegye részéről őt delegálták, mint közgazdasági előadót, a Ménesintézetek és méntelepek országos szervezetéhez.

110 Emellett, mint felügyelő bizottsági tag 1908-tól már bizonyosan részt vett az Országos Bérszántó Vállalat Rt. munkájában,

111 miként 1912-ben a miskolci székhelyű Tibolddaróci Szőlőtelep Rt. Igazgatóságában.

112 Aktív szerepet vállalt, egészen haláláig a Borsodmegyei Egyesület közgazdasági előadójaként. Ugyanakkor tagja volt Borsodmegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának.

113 Rendszeres cikkírója a „Borsodmegyei lapok"-nak,

114 s emellett jelentek meg írásai bátyja „Sport"

115 lapjában is. A jelentősebb megyei rendezvények elképzelhetetlenek voltak nélküle, mindenhol számítanak rá. Mikor II. Rákóczi Ferenc hamvait különvonattal Pestre vitték, amerre elhaladt, rögtönzött nemzeti ünnep keretében emlékeztek a nagy államférfiúra. 1906. október 28-án éjjel - mindössze huszonhárom nappal felesége halála után a gyászvonat megállt Miskolcon, melynek méltó fogadására Szekrényessy Árpád részvételével, rendezőbizottság alakult „a megye kiválóságaibóT''.

! 16 Megyei minisztériumi munkássága és általában a közpályán eltöltött évtizedes szereplése miatt 1909-ben az - I. Ferenc által 1816-ban alapított - Ausztriai Császári Vaskoronarend III. osztályát nyerte az uralkodótól.

117 Megyei tekintélye ezt követően látványosan nőtt, nem késlekedtek a világi és egyházi gratulációk: „Elnöklő lelkész üdvözölte szeretve tisztelt főgondnokunkat Nsg. Szekrényessy Árpád urat, abból az alkalomból, hogy őt Ő Felsége a Király sokoldalú munkásságáért a III ik osztályú vaskoronarenddel tüntette ki, s kívánta neki, hogy ő ezen vaskoronarendet még sokáig viselhesse, erőben, egészségben kedves övéinek az örömére, a haza s anyaszentegyházunk felvirágzására. Főgondnok úr meghatottan mondott köszönetet az üdvözléséért. " E kitüntetésére mindvégig büszke volt, testvérei pedig halála után felvésették szép fehérmárvány obeliszkjére. 1883-ban nyolc gyülekezeti taggal együtt a helyi egyház presbiterévé választják: „...kik is az esküt letévén a presbiteri hivatal jogainak és kötelességeinek gyakorlatában megerősíttetvén." 1889 őszétől haláláig viselte a borsodi református egyház főgondnoki tisztét, valamint a felsőborsodi református egyházmegye tanácsbírói méltóságát.

120 „...néhai „Az utolsó nagyságos úr" Szekrényessy Árpád 1909-ben (Edelény Városi Könyvtár tulajdona) 237