A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

dék tésztát összegyúrta, kilapította és kisütötte, melyből lett az ún. lángos, a másnapi kedvelt urasági reggeli. A Szekrényessy-uradalom szakácsnéi közül kettőt ismerünk név szerint, Simon Julcsát, ki lévén télen-nyáron pirosba járt, a helyiek csak „Piros Julcsa"-ként emlegették,

54 s a kései időszakból a szép Gyömbér Julcsát - a szobalány Ilona lánytestvérét -, ki 1931-32-ben vezette a konyhát, egészen férjhezmeneteléig.

55 E lány szépségére jellemző, miszerint az idős, öt esztendeje béna Szekrényessy Margit - egy ízben, nyugágyán a park rózsái között pihent - Julcsa szépségét a bomló rózsáéhoz hasonlította.

56 Ez utóbbi szakácsné igen ügyes volt. Gyakorta főzte a háziak kedvenc ételeit, köztük a megyeszerte különlegességszámba menő, fehér tyúkokból készült húslevest. Szekrényessy Margit e kitűnő tojó fajtát csak vén korukban vágatta le, de ekkor kiváló leves készült belőlük. Gyömbér Julcsa az öreg jószág kemény húsát ügyesen összedarálta sertéshússal, s így már a további feldolgozáshoz pompás és ízletes alapanyagot kapott. A borsodi parasztasszonyok mindig ámulattal lestek e különleges szép fehér lábasjószágot, melynek tojásait Szekrényessyék szívességből gyakorta kicserélték az aszszonyok által hozott közönséges tojásokra. Egy ilyen alkalommal a kissé elszemtelenedett asszonyság, Berzi mama - a jóindulattal visszaélve - csupa apró s ráadásul piszkos tojást vitt cserére, melyért komoly dorgálást kapott s elvesztette az uraság jóindulatát.

57 Édességek közül a ház úrnői különösen kedvelték a diótortát, valamint az úgynevezett „boszorkánykását". E speciális csemege sült, hámozott, reszelt alma és cukor keverékéből állt.

58 A szakácsnak feladata volt még a befőzés, melynek alapanyaga a park mögötti konyhakertből került ki. így többek között eltevésre került paradicsom, valamint alma-, körte-, veresszilvakompót, melyet a háziak csak „keszőcének" neveztek. 9 A nőcselédek egy alacsonyabb presztízsű személye volt a konyhalány, ki a szakácsné közvetlen irányítása alatt állt. Feladatai közé tartozott a konyhai rendtétel, mosogatás, a tűzhely vasporozása, azaz szép fényesre csiszolása, valamint a nagyszámú szép vörösréz edények ill. rézzel borított nagy konyhaasztal tisztogatása, melybe időnként alkalmi falusi cselédek voltak segítségére. Külön személyzet működött a mosóházban. Itt rendszeresen 3-4 markos mosónő emelte, farudak segítségével, az üstökben fortyogó mosószeres ruhákat, s gőztől kipirult arccal sulykolta, öblítette a finom vásznakat, selymeket, fehérneműket. Az ő feladatuk volt az udvar túlsó felén lévő mángorlóban a további munkálatok elvégzése. Az öreg mángorlógép nagy rézhengere erős asszonyi mozdulattól végiggurult a vasalás előtt álló nagyobb holmikon, mint amilyen a selyempaplan, bársonyhuzat vagy lepedő. Csak ezt követően vasalták az asszonyok. Az uradalom egyik állandó mosónője az öreg Galydos Jánosné volt.

60 A nőcselédek kiváltságolt, tulajdonképpen alkalmazotti része a nevelőnő és társalkodónő, az előbbiből általában kettőt alkalmaztak. így Szekrényessy Árpád leánykájánál, Albinánál is volt magyar és német nevelőnő egyaránt. A ház megbecsült személye volt, a cselédség kiszolgálta. Ő felügyelte a gyerekek napi tevékenységeit, úgymint az evés, tanulás, séta, fürdetés stb. A társalkodónő - rendszerint idősebb hölgyeket, pl. özvegyeket - volt hivatva szórakoztatni, egészségüket felügyelni. Ilyen volt Borsodon a Szekrényessy Berta és Margit mellett a művelt Lehoczky Róza. Az uradalom férficselédeinek a sorát Szekrényessy Árpád személyes, belső szolgálatra rendelt embere, a komornyik végezte. Miként Szekrényessynénál, Bertánál ill. 224