A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

A falakon a Szekrényessy-ősgaléria néhány jeles portréja, így Szekrényessy Árpád nagyszüleit (Szekrényessy János és Nagy Eötvös Erzsébet) ábrázoló kvalitásos olajkép. Atyjának, Józsefnek 1842-ben a neves Johan Babtist Clarot által készített kisméretű ak­varellje, valamint anyjáról az 1830-as és 40-es években, nagyanyjáról pedig 1819-ben készült olaj miniatűrök. De itt függtek a falon Árpád anyai nagyszüleit (Slachta Ferenc és br. Hauer Mária Terézia) ábrázoló életnagyságú mellképek, Péter Kraft ecsetje nyomán. E két utóbbi kép már a 19. század végén is vagyont érőnek számított. A nagy szalon gyönyörű barokk csillárja alatt állt Szekrényessy Árpád legkedve­sebb berendezési tárgya, egy elsőrendű bécsi zongora. Nagyobb társasági vizitáció al­kalmával a két szalon ajtószárnyait feltárta a cselédség, ezáltal növelve az eleganciát és belső teret. A kisszalonból nyílt a kúria legsa­játosabb helyszíne, a télikert, melyet a szemtanú Bárczay Róza csak „üvegház­szerű kerti szoba"-ként 42 említ. Ennek a belső park irányába üvegfallal ellátott téli­kertnek csodálatos híre terjengett a falu­ban. Szép, zömében egzotikus, s a kinti klímát el nem viselő növényekkel volt be­telepítve, melyek több méter magaságba nőve tropikus hangulatot keltettek. Külö­nösen Szekrényessy Árpád húga, Berta gondozta e kis oázist „...ahol mindenféle virágot tartott" 43 . A lián sűrűségű növé­nyek erdejében kellemes felüdülést kínált az a fonott ülőgarnitúra, melyről elragadó kilátás esett az ötholdas őspark fáira, a szökőkúttal. Innen a télikert szögletéből kis bolt­hajtásos ajtón át léphetett a látogató a to­rony aljába, hol szép míves öntöttvas csi­galépcsőn lehetett a télikert báboskorlátos tetejére, azaz a teraszra felkapaszkodni. Szemet gyönyörködtető panoráma fogadta, a hozzávetőleg tíz méter magasságból kör­betekintőt. Amit látott az a borsodi Szekrényessy-udvarház Bódva által részint körülölelt öt­holdas díszparkja és konyhakertje. Megálmodója Szekrényessy Árpád huszárfőhadnagy volt, ki nemcsak megterveztette Miskolc főkertészével „ az úri házukhoz tartozó " parkot, de„... igen szép rendben" is tartotta. Volt kitől örökölnie ez irányú hajlamát. Anyai nagyatyja, zadjeli Slachta Ferenc „...igen nagy kertész volt és áldás követte ügyes keze, szakértő tudománya, éles elméje minden működését. Paradicsomot tudott maga körül varázsolni, sorsa bár merre vezette őt". 45 Lánya, Szekrényessy Józsefné - ki szintúgy lelkes kertész hírében állt - ars poétikája így hangzott: „... kietlen pusztaságot, kellemes, üdítő és gyönyörködtető lak­hellyé átváltoztatni: az azután az igazi mesterség". Árpád mindezekben követte övéit. Az elhanyagolt, sár- és trágyaszagú falusi ura­dalomból a „kastély" körül virágzó paradicsomot varázsolt. 1875-től több tucat ősfával, A Szekrényessy-udvarház a park felől 1910-es évekbeli állapot (Korabeli borsodi képeslap, OSZK Agronyomtatványtár) 219

Next

/
Thumbnails
Contents