A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

A falu nagybirtokosai sorában - Szekrényessy Árpád előtt - a honfoglalás idejéből az Örsúr nemzetséget, majd Szent István idején élt Bors ispánt találjuk. Kiemelkedik a 14. századi Ákos nembeli Chelen fia, János, ki Zách Felicián meggyilkolásáért jutalmul kapta Borsodot. Őt követi az Edelényi család, majd Károly Róbert özvegye, az óbudai apácák, Szapolyai János, valamint a Bebek család. 1603-tól - száz esztendőre - a Rákócziak, őket a Lorántffyak, Karácsondiak, Kisfaludyak, Szentpéteryek stb. követik. A 18. század folyamán a Ragályiak vetik meg itt lábukat. A Ragályiak kiterjedt, igen népes és tehetséges famíliájából származott Ragályi Tamás (1785-1849), kit néhány éves Lossonczy birtoklás után 1875-től unokaveje, Szekrényessy Árpád követett. Ragályi Tamás atyja nyomdokait követve jogi pályára lépett. Kezdetben ugyan költői ambíciókat is dédelgetett, s ennek a hajlamának engedve, a 19. század legelején - úttörő próbálkozásként - rövid életű irodalmi folyóiratot indított. 1805-től rokonságba kerül Kazinczy Ferenccel (Ragályi és Kazinczy testvérei lépnek házasságra, Ragályi Mária és Kazinczy József). Mint „komák" gyakorta összejártak, s Ragályi Tamás nem egy ízben fogadta borsodi udvarházában a rokon Kazinczyt. Ragályi Pestről hazatérve tagja lett az ármádiának, s az 1809-es inszurrektio alkalmával teljesített katonai szolgálatot. Miként későbbi unokaveje, Szekrényessy Árpád is - ki egyébként Ragályi Tamás halála után nyolc nappal született - huszárfőhadnagyként köszönt le, s lépett a civil életbe. A pálya 1811 -ben, a tekintetben szintén hasonlóan folytatódott, hogy Ragályi is vagyonát megalapozandó gazdag leányt vezetett oltár elé. A rokon Kazinczy minderről levélben így tudósít: „A kisasszony belső érdemeit nem ismerem, így arról nem szólhatok, de azt mondhatom, hogy tíz esztendő múlva is elevenen emlékszem, mely gyönyörű szempár pillanta rám, midőn Kassán megláttam. Uramöcsém tehát egy szép és gazdag asszony férje lesz és remélem olyan asszonyé, akit nem egyedül a szépség miatt lehet és kell becsülni... ".

34 A gazdag és szép asszony, Ragályi Tamás István nevű unokatestvérének lánya, kiscsoltói Ragályi Magdolna volt. Esküvőjüket követően Szentpéter és Hangács mellett, Borsodon éltek. Ragályi, ki családtagjaihoz híven kellő politikai fogékonysággal rendelkezett, mind nagyobb érdeklődést kezdett mutatni a közügyek iránt. Rendszeresen bejárt a megyegyűlésekre, hol rövidesen táblabírává lépett elő, majd 1825-ben - sorsfordító időben - Borsod megyei követként feljutott a pozsonyi diétára. Itt lelkes nemzeti elkötelezettségű szónoklatai folytán hamar országos hírnevet szerzett. Széchenyi gondolataival megegyezően, - többek között - követelte a magyar nyelv hivatalossá tételét, a Nemzeti Színház felállítását, a céhek eltörlését és a Tudományos Akadémia létrehívását stb. Megalkuvást nem ismerő szónok, az országgyűlési ifjúság ünnepelt példaképe. Részt vett a soron következő, rövid ideig működő, 1830-as diétán, melyet azonban az országos kolerajárvány miatt el kellett halasztani. A Magyar Tudományos Akadémia 183 l-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Áz időközben sorait rendező ellenzéknek 1832-ben sikerül követté választását megakadályozni. Országos népszerűsége igazán csak ekkor mutatkozott meg. Wesselényi Miklós báró kezdeményezésére, 1833. márciusában a diétái követek felkérték a képviselőségre, többen hajlandók voltak a javára visszalépni. Végül két vármegye, Torna és Heves is küldöttévé választotta. E híres 1832/36-os reformországgyűlésen Deák, Kölcsey, Wesselényi, Kossuth felbukkanásával ellenzéki szerepe csökkent. Az udvar mindezt méltányolva, 1837-ben alnádorrá, 1842-ben királyi tanácsossá, s még ugyanezen esztendőben septemvirré, azaz 215