A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

„...JÓ LOVASTISZT VÁLIK BELŐLE..." 1868. szeptember 6-án, „önkénytesen" a császári királyi 5. dragonyos ezred kötelékébe áll, mint „közlovas". Katonai előmenetele érdekében „hallgatta a 13. számú hadosztály hadapródi iskolájának 2-ik évfolyamát, ennek végezetével hadapróddá való kinevezésre alkalmasnak találtatott." Mintegy öt hónapnyi „közlovas szolgálat" után, 1869. január 29-én, az „5-ik dragonyosok" ezredhadapródjává nevezik ki. 1869. november l-jén hadnagyi kinevezésével tiszti rangot szerez, s egyúttal áthelyezik az „ 1-ső huszárezredhez ". Ezzel kezdetét veszi - a német rendszerű vasas dragonyosok után - huszárezredi szolgálata. Tiszti működése első évében „magánviszonyairól" az ezred jelentése alapján a következőket tudhatjuk meg: „... segély nélkül, anyagi viszonyai rendezettek".™ A következő - 1870-es esztendő - a fiatal hadnagy feltámadó életkedvére enged következtetni: „kevés segélyben részesül, pénzviszonyai nem igen rendezettek''." Mindezt fokozandó, két esztendő multán tisztán azzal szembesülünk, miszerint „pénzviszonyai nem rendezettek".

12 A fiatal, elegáns hadnagy tiszttársaival előszeretettel látogatja a nagyvárosok - különösen Kassa - mulatóhelyeit és csapszékeit. Nem válik léha életű hadnagyocskává, de fiatalos virtusból társaival tart. Bizonyára sikerük is lehetett a kassai hajadonok körében, mikor cifra huszárruhában parádéztatták lovaikat a dóm tér macskakövein. Egy ilyen leányszívet melengető, bajuszt sodrogató városi bevonulásnak köszönhette későbbi feleségét, s hozományul annak domíniumát. Tisztté való kinevezése egészen új feladatokat rótt a „középtermetű, erőstestalkatú, egészséges és hadiszolgálatra alkalmas"

13 férfiúra. El kellett sajátítania a tiszti kötelmeket, amikben biztatóan haladt, „van tehetsége és alapja, mert tanulmányozás és szigorú felügyelet mellett egy egészen kielégítő eredményt hozhatnak ... Jelen hatáskörében való ismereteit nem bírja még egészen, azonban igyekszik, s jótehetségei mellett nem sokára elfogja sajátítani azokat."

14 Igyekezetére és kötelességtudatára utal az a dandártábornoki vélemény, mely szerint: „A fegyvernem iránti előszeretetéből sok szolgálati buzgósága van és már némi eredményt mutathat fel." A fizikai megpróbáltatásokat könnyen és szívesen veszi, „...jól lovagol és hajlammal bír ebben magát különösen kiképezni, még kevés lőismerettél bír, ... kitűnő tornász, vívó, úszó".

16 Mivel civilként iskolai szorgalma - a szintén katonai pályán működő - Béla bátyjához nem volt fogható, ebből adódóan nyelvismeretei is meglehetősen szerények. 1869ben „nem egészen jól beszél és ír németül".

11 Katonai évei alatt nyelvtudását is hatékonyan fejleszti, két esztendő elmúltával már arról kapunk tájékoztatást, hogy „németül beszél és ír jól".

n 1872-ben szolgálati alkalmazásában változás történik, az addigi csapatszolgálatban lévő hadnagyot szorgalmának és tehetségének megfelelően szakaszparancsnokká nevezik ki a „ 6-ik huszárezrednél". A vezető beosztás megnövekedett felelősséggel is járt, személyesen irányította ill. ellenőrizte az újoncok kiképzését és tartott előadásokat a hadtudományokból. Személyiségénekjellemének megfigyelése, nyilvántartása fontosabbá válik elöljárói számára. Ezekről az évekről személyi anyagában a következő olvasható: „Elöljárói irányában tiszteletteljes, nyílt, elbizakodás nélkül. Alattvalói irányában jóakaró és gondoskodó némileg túlságosan elnéző, a legénység ragaszkodását bírja. Igen bajtársias, előzékeny, jó ajánló magatartása van ... mint oktató jól alkalmazható..."} 210