A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

TAKÁCS László–KOVÁCS Zsolt: Az „úrbéri pátens” végrehajtása Baktán és Kétyen

Kéty volt jobbágyai és teleknagyságuk 1864-ben Név Telek Poliskó Mihály Czap András Poleskó Mihály és György Reskó János 1 1 1 1 Lipusz Mihály Cservák Mihály özv. Lipusz János "2/4" 1 1 Rohaly János és György Siroki Mihály Rohaly Pál és Mihály Gyidik Péter özv. Hoblyák András árva Cservák András 1 1 1 1 "2/4" 1 Tóth András 1 Cservák György TAGOSOK "2/4" Gyuricza János (úrbéri zsellérből) Lukács Jánosné(úrbéri zsellérből) Poliskó András "1/4" "3/4" 1 Krajnyák Mihály Gyuricza István 1 1 Cservák János 274" ÖSSZESEN: 13 "2/4" A rendezés során Baktához hasonlóan itt is kiderült, hogy a jobbágyok az úrbéres birtokaik felett is birtokoltak földeket. Kéty esetében - mivel itt a jobbágyok tekintélyes nagyságú úrbéres területtel rendelkeztek -, az úgynevezett maradványföldek csak 8,96 holdat tettek ki, ami után az ittenieknek 148 forint 35 krajcár megváltási összeget kellett fizetni. Ez az összeg a kamattal utóbb növekedett, mert a földesurak bebizonyították, hogy ezen földek után járó szolgáltatásokat a volt jobbágyok 1848 óta nem teljesítették. A zsellérek hosszú küzdelem után érték el, hogy a földesurak kedvezően bírálják el kéréseiket. A belső telken kívül szerették volna megváltás nélkül a külsőségeket is megtartani, másrészt nem akarták teljesíteni, pénzben kifizetni az 1848 májusától elmaradt szolgáltatásaikat. A fellebbezéseik ellenére a Hétszemélyes tábla 1862. szeptember 30án a földesurak javára döntötte el a vitás kérdéseket.

15 1863. október 9-én a peres felek a szolgabíró jelenlétében a jogerős ítélet ellenére másképp egyeztek ki. A földesurak elálltak az 1848. május l-jétől elmaradt szolgáltatások pénzbeni követelésétől. 1848 óta a zsellérek összes tartozása 2742 forint 6 krajcárt tett ki. Az inquilinusok által korábban használt 118,89 hold földet a külső illetőségekkel együtt - megváltás terhe mellett - a zsellérek örök tulajdonába adták. Ez volt majorsági birtok volt, amit a zsellérek korábban haszonbérben használtak és bírtak. A zsellérek természetesen örültek és hálálkodtak. A megváltás összegét - 4000 ezüst forintot - közösen kellett kifizetniük öt év alatt, az első részletet - 800 forintot - 1864. november 1ig; a fennmaradt összeget 6%-os kamat terhelte. A zsellérek száma 26 volt, 14 úrbéri és 12 majorsági. Közülük két főt azonban a volt úrbéres jobbágyok közé soroltak. 15 u. o. 1862. szeptember 30-án hozott ítélet. 204