A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

TAKÁCS László–KOVÁCS Zsolt: Az „úrbéri pátens” végrehajtása Baktán és Kétyen

hattak a magukénak (1862), a maradványföldek az úrbéres földek felett birtokolt jobbágyterületek 78,6 holdat tettek ki (1868), amit a volt jobbágyok megválthattak. A biztosan allodiális tulajdonú földek területe 731,2 hold volt (1857), míg a földesurakhoz viszszakerült irtások 11,2 holdból álltak (1862). A református lelkész, a tanító és az eklézsia földterülete összesen 51,1 holdat tett ki (1868), míg a községé, a temetőé, az iskolakerté és a vályogvetőé 11 holdat (1868). Az úrbéres zsellérek 80 hold földet kaptak (1862), míg az összes úrbéres kiadott legelői járandósága 145,2 holdat jelentett (1868). 1868-ban tudunk 30,6 hold még meg nem váltott földterületről. Ez összesen 1839,65 hold területet jelent. Bakta közigazgatási területe 2173 k. holdat (1873) tett ki, tehát 342,57 kat. hold az a terület, ami a még megváltandó földeket, a közös legelőt, a hasznavehetetlen területeket és a bizonytalan jogállású földeket foglalta magába. Bakta volt úrbéres és majorsági zsellérei 1868-ban úrbéresek: majorságiak: ifj. Farkas János K. Dankó István Ortó István F. Farkas János Szőke Mihály Ambrus József Béres József Geczi Mihály öreg Petró János Bacsó György Petálik István Dányi Ferenc ifj. Varga János Trepp Mózes Hornyák Jánosné Kis József örökösei öreg Dankó István Molnár András N. Gulyás Istvánné Kis Juhász János V. Varga Istvánné Fónyi Istvánné Dienes István Juhász Andrásné Keresztesi István Kéty úrbéri rendezési pere az Abaúj megyei Császári és Királyi Úrbéri Törvényszék előtt 1857. június 20-án vette kezdetét. Fáy Istvántól még korábban a fancsali Joób Ferenchez és Vendelhez került a kétyi birtok. A perben már ők voltak a felperesek, szemben az alperes kétyi paraszti népességgel. A bíróság 1861. február 9-én zárta le a pert, de a fellebbezések miatt előbb 1862. április 25-én a Királyi ítélő Tábla újratárgyalta az ügyet, majd a Hétszemélyes Királyi Tábla 1862. szeptember 30-án hozott jogerős ítéletet.

13 Az 1864-ben megszerkesztett földkönyv szerint a 19 volt úrbéres jobbágy két zsellérrel kiegészülve 425,86 hold szántót és rétet, 150 hold legelőt és 154,68 hold úrbéri telket kapott. A 23 úrbéres és egy adományozott zsellér összes birtoka 135,84 holdat tett ki. A majorsági birtokok 410,35 hold területűek voltak. A községnek volt 5,58 hold, a görög katolikus egyháznak 68,5 hold földje. Az utak, hidak, patakok, árkok és szakadások nagysága az úrbéres területeken 23,46 míg a majorsági földeken 7,77 holdat tettek ki. A kétyi határ így 1392,1 holdból állt.

14 A falu területének 70%-át a rendezés után a volt jobbágyok és zsellérek birtokolták, míg Joób Ferenc és Vendel a földek 30%-át tudhatta magáénak. Ezen utóbbiak a majorsági földeket pontosan a felében birtokolták. 13 B.-A.-Z. M. Lt. VII. 1/c. Kéty 2597. XX/1862. 14

uo.2. ad. XIV. 664/891 200