A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)
HAVASSY Péter: Gömör és Torna vármegyék nádori közgyűlései a 14-15. században
Gömör megyék lakóinak, az ilyen összejövetelek nem váltak rendszeressé. 13 1328ban Drugeth Vilmos szepesi és újvári ispán, a király által öt vármegyébe kiküldött általános bíró (iudex generális) tart gyűlést Gömör falu mellett megyénk nemessége számára is. 14 Török Pál szerint 1330-ban az egész országban közgyűléseket tartottak Zách Felicián rokonainak felkutatására és kivégzésére, így minden bizonnyal a congregatióra sor került Gömörben is, ahol a nemzetségnek jelentős birtokai voltak. 15 A nádor a király megbízásából, az uralkodó mandátuma alapján hirdette meg a gyűléseket. Hatásköre azonban csak a szűkebben vett anyaországra korlátozódott, mivel saját területén az erdélyi vajda, 1. kép. Debreceni Dózsa nádor pecsétje a horvát-szlavón bán és a macsói bán tar(MNT. III. 48.) totta a congregációkat. Azonban még így is előfordult, hogy a nádor nem volt képes egyedül ellátni feladatát, ezért a király sokszor az országbírót vagy más udvari méltóságot, sőt az illető megye ispánját bízta meg. így tart például 1466 novemberében Palóci László országbíró közgyűlést Gömör és Torna megye részére. 16 1335-ben pedig Drugeth Vilmos nádor albírája, Batiz fia Miklós fia Jakab mester elnököl Gömör közgyűlésén. 17 1409-ben Jolsvai György királynéi pohárnokmester és gömöri ispán vezeti a fórumot. 18 A királyi parancs vétele után a nádor útitervet készített, majd értesítette a vármegyéket, hogy gondoskodjanak a közgyűlés összehívásáról, s közhírré tételéről. A kihirdetés szokásszerű vásári kikiáltás formájában történt meg, ennek fórumai egy 1408. évi oklevél szerint Csetnek, Rév (Bánréve) és Gömör voltak. Zsigmond korában már egyre gyakrabban a király nemcsak a nádornak adott parancsot, hanem az illető megye hatóságát is értesítette a közgyűlés megtartásáról. Mint láttuk, Károly Róbert idején előfordult, hogy 5-7 vármegye részére összevontan tartottak gyűlést. Mivel Nagy Lajos uralkodásának kezdetén megszűnt a nádor vidéki kúriai bíráskodása, így több időt fordíthatott a congregatiók celebrálására, mely lehetővé tette, hogy csak egy, illetőleg két szomszédos vármegye számára tartson gyűlést. E tényező miatt állandó „párok" alakultak ki, elsősorban az ország északi részén, így egy-két kivételtől eltekintve közösen ülésezett Gömör és Torna, Hont és Nógrád, Nyitra és Trencsén, Abaúj és Sáros stb. 20 Tehát Gömör és Torna rendesen együtt ülésezett, mely szabály alól - eddigi ismereteink szerint - hat kivételt találunk, nevezetesen 1397. június 11-16 között, amikor Rudabányán Bebek Detre nádor Borsod és Gömör vármegyék, illetve 1402. augusztus 14-19 között Gömör falu mellett ugyanő csak 13 HOT. VIII. 162. 14 ADH. 32., 19. reg. 15 Török 26. 16 Havassy 1989. 45-46.; ADH. 155., 226-227. reg.; DL. 56993-56994. 17 ADH. 91., 35. reg. l8 ZSO. H/1. 6942. reg. 19 ZSO. II/l. 6321. reg. 2i) Havassy 192.9. 46. 142
