A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PETERCSÁK Tivadar: Paraszti gazdasági közösségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

cselédház építése, amelyek a közbirtokosság tulajdonát képezték. Az idegenből költöztetett pásztor addig lakott a pásztorházban, amíg a falu csordása, gulyása, kondása maradt. A jeles ünnepek alkalmával megyeszerte elterjedt a pásztorok megajándékozása.

42 Közösen vásárolt erdők A 20. század elejétől az Északi-középhegység több falujában jellemző, hogy a lakosok összefogva, közösen vásároltak erdőt a falu határában birtokos uradalmaktól. Az erdőn kívül többször jelentős legelőterülethez és szántóföldhöz is jutottak. A vásárolt erdőket és legelőket közösen kezelték, az erdő hasznából a vásárlás arányában részesedtek. A közös erdővásárlásokra a rossz földművelési adottságok és a szűkös megélhetési lehetőségek kényszerítették az erdős határú falvak lakosságát, és az erdő hasznából, a fa eladásából egészítették ki jövedelmüket. Az erdővásárlás vonzó célt, de ugyanakkor komoly kiadást is jelentett, ezért pl. a Zempléni-hegység falvaiból többen Amerikában keresték meg az árát.

43 A Zempléni-hegység belső falvaiban szinte mindenütt létesült a közös erdő kezelésére egy-egy birtokosság, birtok vagy erdőbirtok, amelyet a vásárlási szerződésben első helyen szereplő gazdáról neveztek el. A mogyoróskai határban több birtokosságot is alakítottak. Itt először 1911-ben vettek kb. 300 magyar hold erdőt és legelőt báró Waldbott Frigyesné uradalmából. A legelső vásárló Pékár Ferenc volt, így lett Pékár Ferenc és társai birtokosság a neve. Mindenkinek legalább 5 magyar hold erdőt kellett vásárolnia. A mogyoróskai Onda János adásvételi szerződése szerint 5 magyar hold erdőért 300 koronát fizetett. A mogyoróskaiakon kívül fonyiak, regéciek, baskóiak és erdőhorvátiak is társultak a vásárlókhoz. Az F Szűcs és társai birtokosság az 1930-as években alakult, amikor 105 hold erdőt vettek gr. Károlyi Imre telkibányai uradalmától a mogyoróskai Osztrika erdőben. A Fóris és társai birtokosság tagjai erdőhorvátiak voltak. Az 1970-es évek elején szűnt meg a Magyar János és társai birtokosság, amelyben 4-5 tag kb. 300 hold erdővel rendelkezett. A Hegedűs Mihály és társai birtokosság erdeje a fonyi határban volt, melyet végül az állam vásárolt meg a társaságtól. A mogyoróskai határban további - erdővel rendelkező és már korábban megszűnt - birtokosságok voltak: Kertész és társai (hernádcéceiek, vizsolyiak), Simkó és társai, Arnold Aladár és társai (hernádcéceiek), Fedor és társai, Szabó János és társai (vizsolyiak), Ivancsó Péter és társai (baskóiak), Golenya és társai (óhutaiak). Az arkaiak az 1920-as években a Károlyi-uradalom erdejéből vásároltak személyenként legalább 3 kat. holdat, s ezután egy jog részesedésük volt. A baskóiak 1905-ben kb. 900 hold erdőt és legelőt vettek a tállyai Majláth bárótól a Bükk dűlőben, és 2 magyar hold után kaptak egy jogot. Óhután 1922ben vásároltak 80 hold erdőt a Stirling-uradalómtól, s ezt az első elnökről KaséIja-féle birtoknak hívták. A Regős-féle birtok 1924-ben alakult a gr. Károlyi Imrétől vásárolt erdőből. Hejcei, gönci, vizsolyi és fonyi gazdák 1943-ban kb. 3000 kat. hold erdőt írattak és vásároltak gr. Károlyi Imre telkibányai erdőségeiből. Ez az Amadévári közbirtok 1961-ben, a termelőszövetkezetek megalakulásakor szűnt meg. A hegyközi Vágáshután 1928-ban jött létre az Oprendek-féle közbirtokosság. A közös vásárláskor a résztvevők megállapodtak abban, hogy milyen nagyságú terület megvétele jelent egy jogot (Árkán 3 hold, Mogyoróskán 5 hold) a résztulajdono42 A pásztorok fogadása, járandóságuk, ünnepi megajándékozásuk külön tanulmányt érdemelne. Legutóbb Bencsik János foglalta össze a témát: Bencsik J., 1988. Vö. Petercsák T., 1979. 272-278.; 1983. 31-41. 43 Az Északi-középhegység területén kívül a Veszprém megyei Szentbékkálán közösen vásárolt erdő használatra alakult ún. grófbirtokosság működéséről tudunk. Gelencsér J„ 1982. Vö. Petercsák T., 1992. 71-74. 937