A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PORKOLÁB Tibor: „A költőpátriárka gyónókönyve” (A Lévay-naplókról)

Magammal vittem költeményeim egybe írott kötetét, „A múzsa búcsúját". A Franklin csak 400 koronát ígért érette. Ezt én keveslettem. A Kisfaludy-társasághoz küldöm kiadás végett. Az méltányosabb lesz talán. A Franklin azt ajánlotta, hogy azután ennek a kötetnek, a többi három kötet költeményemmel együtt, tulajdonjogáért ezer koronát fog nekem fizetni. Nem sok, de nyugtat az, hogy halálom után verseim nem maradnak gazda nélkül. [...] [...] 1908. október 15. Ma és holnap szüretel V. Pali.

28 Azért vagyok itt. Ezt a pár napot, legalább annak legnagyobb részét, az ő társaságokban fogom eltölteni azon a felséges látkörrel bíró szép hegyen. Népes lesz a társaság, mint mindig, a rokonok, barátok, közel ismerősök nagy tömegével. Az időjárás még eddig felette kedvező volt. Mindig derült, meleg napjaink jártak. Szinte megaranyozták az őszi hervadást. Ma reggel már felhők úszkálnak az ég boltján s közülük a nap is búsan pillantgat reánk. Megromlanának a most már mindenfelé megindult szüretek, ha esőt hoznának a közeinapok. Úgy de a mezők, szántóföldek meg régen szomjazva, elcsüggedve epednek az eső után. Melyiknek tegyen eleget a Gondviselés? ő tudja. A különböző esedezésre aztán nem csuda, ha - mint Horáczius írja - haragjában Jupiter mind a két pofáját (ambas buccas) felfúvja. Igen gazdag szőlőtermésről beszélnek, mely itt-ott szinte váratlan mennyiségben lepi meg a gazdát. A meglepetés annyival szorongatóbb, mert a hordó ára ijesztőleg felszökkent. Egy pár új hordót 15-16 forintért kaphatni. Ócskáért is fizetnek 10-12 forintot. A nagy bő termés és a hordószükség miatt a must ára nagyon leszállott. Miskolczon is, vidéken is kapható literenként 10-12 krjával. Sőt Mező Csáthon 8-10 forintért egy egész hordó(140 liter) szerezhető. V. Pali barczai kis szőlőjében (8-900 #öl) 7-8 hordó mustra várt s ahhoz képest készült. Lett neki 17 1/2 hordóval. Tegnapelőtt csakugyan elküldöttem verseim kötetét kiadás végett a Kisfaludy-társaságnak, Vargha Gyula titkárhoz. Annyit jegyeztem meg, hogy - tekintettel életidőmre - szeretném, ha minél előbb kiadatnék. Nem sokat tartok én arról a kötetről, mint általában egész költészetemről. Senki sem tudna arról szigorúbb bírálatot írni, mint én magam. Magam írom „A múzsa búcsújában", hogy barátom nem a fellengező sas volt, „csak a szerény pacsirta s fülemile". Ezek is ritkán énekeltek nálam szív-indító dalokat. De amiket írtam, azok mégis csak lelkem nyilvánulásai. Azokban mégiscsak az én lényem tükröződik. Összhangban állnak azokkal egész külső életem, alakom, jellemem, megítélhetik ismerőseim s megfigyelőim. Hogy Petőfi és Arany miért repülnek oly magasan? s én miért járok gyalog ily alacsonyan? az nem mimagunktól függött. Égi hatalom intézte úgy. Dőreség volna tőlem amiatt gyötrődni, hogy én is miért nem röpülhetek velők a csillagok felé.

30 1908. november 7. [...] Egressy Gábor emléktáblája előtt holnap, vasárnap délután csak néhány szó kíséretében fogom letenni az Akadémia koszorúját. Beszéd tartására nincs elég idő. Alig lesz az elég a programm lényeges pontjainak elvégezésére. Az ünnepély délután 4 óra tájban lesz Lászlófal[v]án s az ünneplők 5 óra után visszaindulnak Szentpéterről Miskolczra.

31 Az Akadémiával nem volt Egressynek közvetlen érintkezése. Az nem számlálta őt tagjai sorába. De nagy érdemeit hallgatva is elismerte és méltányolta. Színművész a magyar színészet első gárdájából, aki eddig közöttünk nemcsak túl nem haladott, de utói sem ért személyes írója volt a nagy tragikai alakoknak. Szakmájában alapos, erőteljes, finom ízlésű író. Törekvéseiben kifogástalan jó hazafi, amit válságos körülmények közt is egész lelkesedéssel és odaadással bizonyított. Efféle néhány emlékező mondat, úgy hiszem, elég lesz a koszorú letételéhez. 28 Vadászy Pál, sajószentpéteri ref. lelkész, esperes, a költő keresztfia, majd végrendeletének végrehajtója. 29 Lásd: Lévay, 1909, 6. 30 Ugyanez ötvenéves Kisfaludy-társasági tagságának miskolci jubileumán (1911. nov. 19) elmondott költeményében: „Míg a sasok kék magasban / Keringettek felettem, / Én itt alant örvendező / Madárkákkal csevegtem." {Hármas emlék = Szerényi, 1912, 38.; ugyanez Ok hárman címmel = Lévay, 1925, 33.) 31 Egressy fekete gránit emléktábláját a sajólászlófalvai ref. templomban leplezték le a centenáriumi megemlékezés keretében. Lévay beszéde megjelent: Akadémiai Értesítő, 19. kötet, 12. füzet (1908). 785