A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

KOVÁTS Tibor: A műtárgyvédelem és a restaurálás történetéhez a miskolci múzeumban (1899-1999)

/. kép. Mamutagyar kiemelése a miskolci fűtőháznál (1906) mosást és ragasztást, restaurálást jelentett. Kezdetben ezek a beavatkozások feltehetően „hivatalsegédi" szinten zajlottak, a természettudósok ekkor már preparátorok bevonásával végezték a munkát. A mamutagyar kiemelése, beszállítása feltehetően a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorainak segítségével történt (esetleg Baky Győző főrestaurátor is közreműködhetett). Az agyarat később Megay Géza átitatta (acetonba áztatott celluloid film volt az anyaga) és ezzel megerősítette. A kiegészítést színezett gipsszel végezték. Az első kiállítást 1902. október 26-án nyitották meg. A megjelent katalógus szerint 3252 tárgy került a tárolókba, posztamensekre és további háromezer maradt raktáron. Ez is sejteti a műtárgyvédelmi munka tudatos vagy ösztönös jelenlétét, hiszen ezeket a tárgyakat a kiállításra elő kellett készíteni, azok mosást, tisztítást, ragasztást, esetleg kiegészítést is igényeltek. 193 8-39-ben kibővítik és átrendezik a kiállítást. Szemere Bertalan, Herman Ottó, Lévay József és a város történetírója, Szendrei János emlékei is gazdagítják az anyagot.

3 * Az első általam is ismert, műtárgyvédelemmel, konzerválással és restaurálással foglalkozó személy Megay Géza volt, aki múzeumi pályafutását Leszih Andor mellett kezdte. Múzeum iránti érdeklődése már iskolás korában is megnyilvánult. 1921-től 1930ig önkéntes gyakornokként tevékenykedett, később preparátori (segédtiszti) állást kapott. 3 Herman Ottó Múzeum kiadványa, Miskolc, 1979. 7. 1332