A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FÜGEDI Márta: Kóris Kálmán, a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének alapítója

KÓRIS KÁLMÁN, A MISKOLCI MÚZEUM NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYÉNEK ALAPÍTÓJA FÜGEDI MÁRTA A miskolci múzeum a múlt század utolsó harmadától fellángoló múzeumalapítási hullám viszonylag kései intézménye. Alapítói a város és a megye történelme, kultúrája, művészete iránt érdeklődő lelkes emberek, akik a nemes vállalkozás köré a társadalom különböző rétegeiből igyekeztek támogatókat bevonni.

1 A Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület által életre hívott, 1899-től működő múzeum, azaz az egyesület múzeumi osztályának egyik legdinamikusabban fejlődő és legnépszerűbb területe a századelőn a néprajzi tár volt. Érvényes ez a megállapítás annak ellenére is, hogy az alapítás utáni első években még nem gyűjtöttek be néprajzi tárgyakat a múzeumba. 1902-ben Leszih Andor még panaszkodva ír a Miskolci Naplóban a múzeum nem létező néprajzi osztályáról: „Osztály gyűjtemény nélkül... egy tárgy sincsen, mely a néprajzi dolgokban túl gazdag Borsod vármegye nép világát nekünk bemutatná".

2 A néprajzi gyűjtemény profilját természetesen a századforduló néprajzi szemlélete, az exponált népcsoportok kutatása alakította. A koncepciót a millennium idejére már az érdeklődés előterébe került Mezőkövesd, Szirák és a borsodi palócság - valamint a Jankó János, Herman Ottó és Istvánffy Gyula nevével és tudományos munkájával jelzett értékek alapozták meg. Leszih Andor 1903-ban így fogalmaz a Miskolci Naplóban: „Egy olyan megyében, mint Borsod vármegye, ahol egy Mező-Kövesd, Mező-Keresztes, Szirák, Apátfalva stb. községek néprajzi tekintetben annyi kincset rejtenek magukban, s messzi földön híresek - ott a múzeumnak a történelmi és régészeti gyűjtemények mellett éppen a néprajzi osztálynak kell a leggazdagabbnak lenni, ha azt akarjuk, hogy a megye néprajzát hűen bemutassuk... Ha majd mindent összegyűjtenek és felhalmoznak a múzeum ügybuzgó hívei, akkor fogjuk mi majd megtalálni, hogy minő néprajzi kincseket rejt magában ez a megye, s akkor fogjuk híressé tenni a közművelődési egylet múzeumát."

3 A néprajzi tárba 1903-ban kerültek az első tárgyak, s 1911-ben már közel 1500 tételből áll a néprajzi gyűjtemény. Ez a fejlődés a fiatal múzeum gyarapodásának egyik legintenzívebb példája, melyet az egyesületi beszámoló is kiemel: „az elmúlt 10 évben a régiségtárra 8000, éremtárra 800, néprajzi tárra 14 000, képtárra 9650, természetrajzi tárra 3200, könyvtárra 5100 koronát költöttünk."

4 1 A Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület történetéhez lásd Vargáné Zalán /., 1971. 169-208., valamint Szabadfalvi J., 1980. 76-83.; a vidéki néprajzi gyűjtemények megalapításának általános, országos áttekintését ld: Szilágyi M., 1990. 1-50. 2 Leszih A., 1902. Augusztus 20. 3 Leszih A., 1903. Július 21. 4 Jelentés a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület 1908., 1909., 1910. Évi működéséről. Miskolc, 1911. HOM HTD Ltsz. 74.2801. 1315