A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

UDVARI István–VIGA Gyula: Sztripszky Hiador és négy levele Herman Ottóhoz

sok a képesítésem. A múlt hónap derekán pedig Szabó Jenő" járt Tóth őexciájánál ér­dekemben, akinek az államtitkár épen ugyanazt mondta, mint nekem Radisich! Könyörgöm, kegyeskedjék Tóthnak előadni: 34 éves ember vagyok, nős, 8 évi kútbaesett szolgálattal, 2 diplomával, valamicske irodalmi működéssel. A felekezeti is­kolák kapui előttem zárvák, magyar görög kath. középiskola pedig nincs, oláhul nem tudok, az Erd. Múzeumban pedig előléptetésről, illetőleg kinevezésről szó sincsen. Az államhoz nem birok bejutni tanárnak ötödik esztendeje. Különben is 800 frttal kellene kezdenem, ha be is jutnék, mint helyettes tanár s így maradnék még 3-5 évig is. A tanár­ságról tehát úgy látszik le kell mondanom. Magyar kulturmunkám jutalmául ennélfogva megérdemelném a tanfelügyelőséget, annál is inkább, minthogy pedagógiával most is foglalkozom, a kolozsvári polgári fiúiskolában már két éve tanítok, tehát gyakorlatom és tapasztalatom van az iskolai dolgokban. Viszont az adminisztraczióba is majd csak be­letanulok. Kérvényem kedvező elintézése már eléggé elő van készítve: Posta prof-nak u.i. a sógora, Halász Ferencz; Őméltósága pedig határozottan megígérte többszörösen is Postának, hogy kinevezésre ajánlani fog, sőt már a szolgálattétel helyét is disponálta: Abaúj vármegyére. Most tehát már minden csak Tóth Jánoson múlik: ha ő akarja megszabadulok a nyomorúságtól - napidijasságtól. Nagyon kérem tehát Nagyságodat, - hiszen nyilván látom hozzám való jóindulatát - szíveskedjék lehetőleg gyorsan conferálni az államtitkár úrral, nehogy kiessem a hátralevő 7 állás egyikéből. Meg fogom mutatni hivatalomon kívül, irodalmi munkával is, hogy a népoktatás dolgaiban, kivált annak történelmi részé­ben meg tudom állani helyemet és nem fognak bennem csizmadiát. Ha egyszer benn va­gyok a tanfelügyelőségben, nem fogom ezt ott hagyni semmiféle tanárságért, hiszen itt 800 frttal kellene újból kezdenem az ottani 1400-zal szemben! Lehet, hogy Abaújmegyét úgy kell értelmeznem, hogy Kassára neveznek ki stanf­nek; de úgy is lehet, hogy valami kirendeltséget alakítanak a vármegye területén s oda tesznek ki. Válogatnom ugyan nem szabad, de mégiscsak Kassán volna jobb, minthogy az ottani múzeumnál néprajzi osztályt is tudnék összehozni, ha a Főfelügyelőség ilyes­mit szervezne. Erről a legjobb volna Mihalikkal 58 értekezni s így ebben az esetben bizto­san szolgálhatom az ethnographiát is. Ha Nagyságod tenir a jour kifejezése azt jelenti, hogy a helyek iránt is szabad ér­deklődnöm, úgy a legalkalmasabb volna nekem Ungvár, mint pátriám, ahol özvegy anyám is lakik 158 frt papözvegyi nyugdíjából, s akit így jobban tudnék megsegíteni, s ahol ethnographálni is szintén jól tudnék. De ez csak jámbor sóhajtás. A világért se tessék válogatásnak venni: Ha Kassa ­hát Kassa, ha egyéb, hát egyéb. Belenyugszom. Csak biztos kenyeret adjanak vénülő fejemnek alázatos szolgájának Dr. Sztripszky Hiador Kolozsvár, 1909, februárius 10. 57 Szabó Jenő miniszteri tanácsos, a főrendiház tagja, a magyar nyelvű liturgia bevezetésének, majd a magyar görögkatolikus püspökség felállításának élharcosa (1843-1921). 58 Mihalik József muzeológus, könyvtáros, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének munkatársa, majd igazgatója (1860-1925) 1311

Next

/
Thumbnails
Contents