A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

UDVARI István–VIGA Gyula: Sztripszky Hiador és négy levele Herman Ottóhoz

Midőn ezt a levelet pontos fordításban Nagyságodnak beküldeni szerencsém van, egyúttal azt is jelentem, hogy magam részéről ezt a dolgot ilyen kurta-furcsa elintézésében nem hagyom. Kezemben van ugyanis a moszkvai múzeum (1893 évbeli) hivatkozott katalógusa, amelynek 18. lapján a következők állanak: „137. Kovakőszerszámok gyűjteménye a pudogi kerületből. Oloneci gubernium, Kenozero környékéről. Két magkő, kések, nyílhegyek stb. Miller V. T. gyűjtése." Erre vonatkozólag a margón Posta prof. urnák ilyen sajátkezű czeruzajegyzete van: „E szám alatt van a miskolci darab teljes párja. Száma 50." A katalógus 9-ik lapján pedig: „30. Kőszakócza (?), sajátságos formájú oldalain kiugrásokkal. Jenisei gubern" Ehhez a margón: „Miskolczi lelet, szürke kova." Ezen az alapon elindulva én a muszkáknak azt írtam a mai nap vissza, hogy ne törődjenek a tőlünk beküldött fénykép eredetijének kutatásával, hanem fotografálják le ha épen úgy hozza magával a dolog rendje - Posta Béla költségére a fent jelzett 2. illetőleg három darabot arczban és élbe, adjanak róluk leírást lelőhely, leletkörülmények, nagysága, súly és technika s ha volna reá vonatkozó irodalom dolgában és mi ezzel nagyon meg leszünk elégedve. Ha aztán egyszer a fényképeket megkapjuk, Nagyságod majd csak eligazodik rajtuk: jók-e vagy se? Nagyon örülnék, hogyha Nagyságod szándéka szerint jártam légyen így el. Fogadja megkülönböztetett tiszteletem kifejezését Kolozsvár, 1909. februárius 8. alázatos szolgája dr. Sztripszky Hiador Mo 279/223 Herman Ottó Nagyságos Uram! A moszkvai történelmi múzeumhoz januárius 14-én írott leveléhez mellékelten Posta prof úr beküldötte a saját, otthon készített fölvételének egyik lenyomatát, mert hiszen a lemez itt lévén, róla bármikor készíthető levonat. A Nagyságodtól most nekem megküldött nyomat pedig azonos a Postáéval s így ezt nincs minek újból beküldeni a muszkáknak. Úgy látszik, hogy ezek a jó urak nem valami kitűnő rendben tartják a holmijukat, ha a kérdezett tárgyra nem tudnak ráakadni. Épen azért békén hagyom őket a kereséssel, hanem egyenest azt írtam, hogy fényképezzék le a katalógusban megjelölt szakóczákat. Ha megteszik majd elválik, köztük van-e a miskolczinak párdarabja?! Kedves levelének utolsó passusába kapaszkodva bátorkodom előadni a s. tanfelügyelői dolgomban a következőket. Húsz új állást vettek föl a 909-évi költségvetésbe, de ezekből már 13-at betöltöttek eddig - ámde nem a 200 folyamodó közül, hanem úgy hogy eddig tollnokokat s. tflőnek léptettek elő! Minthogy az idő már nagyon előrehaladt, - hiszen deczember 15 volt a pályázat határideje - nagyon félek, hogy a hátralevő 7 állás is így fog betöltődni és én szépen kiesem. Úgy látszik, képesítésem az akadály, mert már másodszor vetik ellenem azt, hogy túl vagyok képesítve. Az Iparműv. Múzeumhoz u-i. tollnokságért folyamodtam: Radisich avval utasított vissza, hogy ahhoz az álláshoz 1310