A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VOIT Krisztina: Adalékok a miskolci Herman Ottó Múzeum első évtizedeinek történetéhez

kéről palóc anyagot kívánnak még gyűjteni. A jelentésnek van még egy érdekes záradéka: „Tardra 1932 őszén azért nem mehettem mert igen erős tífuszjárvány miatt az ott és környékén leendő gyűjtést a hatóságok nem ajánlották. Ezért kellett tardi utamat tavaszra halasztani."

35 A jelentéshez részletes leltárt és az egyes vételek elismervényeit is mellékelték. A jelentés részletesen kitér a régészeti ásatásokra és a múzeum legfontosabb szerzeményeire is. 1931-ben Kund Elemér, az ismert gyűjtő segítségével Mályinkán eredménytelen próbaásatást végeztek, majd Radostyánban kelta urnasírokat tártak fel. Ástak a Tapolca feletti Várhegyen lévő egykori földvár helyén, ahonnan kő-, bronz- és vaskori emlékanyag került elő. Tapolcán, a Szentkereszt hegyi barlangból a diluviális rétegből állati és emberi csontok, kőszerszámok kerültek elő. - A gibárti őskori földvár és az Ároktő és Tiszadorogma közötti területeken a múzeum preparátora, Megay Géza ásott. Pély pusztán honfoglalás kori sírokat talált, szép leletanyaggal. Folytatták az Avason és a tapolcai barlangban az ásatásokat. Utóbbi helyről előkerült leletek meghatározásában a Nemzeti Múzeum munkatársai is segítségükre voltak, nevezetesen Hillebrand Jenő és Fekésházy József. A korábban megszokott gyűjtési területek mellett megjelent a múzeum gyarapodásában az építészeti és iparművészeti emlékanyag, így a szentléleki pálos kolostor romjainak faragott kövei, barokk faszobrok, ablakrácsok, a bolyoki lebontott rk. templom 18. századi festett táblái is gyarapítják a múzeumot. A részletes jelentés kitér a képtár, a könyvtár és levéltár állományára, felsorolva a pontos darabszámot. Eszerint a múzeum 1931-ben és 1932-ben összesen 4427 darab tárggyal gyarapodott. Az egyes tárakban öszszesen a következő mennyiségű tárgy található: Régiségtár = 10 621 Éremtár = 13 953 Néprajzi tár = 4122 Képtár = 193 Természetrajzi tár = 7206 Könyvtára 16 619 Levéltár = 3370 A látogatók száma 1931-ben 7269, 1932-ben 8423. Az ebből eredő bevételük 334,28 pengő. A könyvtári olvasók száma 1931-ben összesen 3013, 1932-ben 3104 fő. Több kiállítást rendeztek, 1932-ben a Nemzetközi Vásáron is részt vettek, a turizmus látnivalóihoz kapcsolódóan. A jelentés felsorolta munkatársainak tudományos publikációit is, így Leszih Andor és M. Kiss Lajos könyvtáros publikációit. A számadások szerint a múzeum bevételei a következőképpen alakultak: bevételek (városi, megyei, állami segélyekből, belépődíjakból, vezetőkből, levelezőlapokból, kamatokból = 4 179,47 P. A segélyek csökkenésével 1932-ben a bevétel összege is csökkent 2 814,81 pengőre.

36 Az 1933. május 31-én kelt jelentésnél azért is időztünk hosszabban, mert ismeretében bizonyosnak tűnik, hogy a múzeum kiheverte korábbi veszteségeit, és több mint tíz esztendő elteltével fejlődése és gyarapodása megindult. Az illetéktelen ásatásokról és a lelőhelyek kifosztásáról - hasonlóan a korábban említett néprajzi tárgyak eltulajdonításához - a miskolci múzeum 1933 nyarán panaszt nyújt be a Nemzeti Múzeumhoz, mint illetékes főhatósághoz, amely szerint „Cserépfalu határában az ún. Subalyukban a régebbi kőkori ember csontmaradványit fedezték fel" 35 0LK729. 2.cs. 72/1933. 36 Uo. 1284