A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VOIT Krisztina: Adalékok a miskolci Herman Ottó Múzeum első évtizedeinek történetéhez

levő borsodmegyei és miskolci vonatkozású emlékek és régiségek, iparművészeti-, művészeti-, vagy néprajzi tárgyak legalább másolatban legyenek birtokunkban s a kutató és látogató a múzeumban együtt találja mindezt, ami Borsod vármegyére és Miskolc városára vonatkozik."

7 A főfelügyelőség is arra biztatta pártfogolt]ait, hogy elsődlegesen a helytörténeti anyag gyűjtésére szorítkozzanak. A későbbiekben mind nagyobb szerepet játszott a gyűjtemények alakításában a különböző segélyek, juttatások mértéke is; a vármegyétől, a várostól, az államtól, ill. a főfelügyelőségtől. Nem elhanyagolhatók azonban az egyesület saját bevételei a tagdíjakból, vagy egyéb rendezvényekből, esetleg adományokból. Az utóbbiak mértéke nagyban függött az adott időszak gazdasági körülményeitől. Már 1901 tavaszán panaszolják: „Egyáltalában egyesületünknek tartózkodni kellett a házi estélyek és concertek rendezésétől, miután közönségünkben ezek látogatására a rendkívül szűk anyagi körülmények folytán semmiféle hajlandóság sem mutatkozott, amint ezt a tartott hangverseny látogatottsága, vagy egyéb körülmények pl. a színház majdnem állandó néptelensége is bizonyította." A panaszok ellenére az Egyesület erősnek és magabiztosnak látszik. A megalakulás évében kiadták az általuk készített első alapszabályzatukat, 1900-ban a múzeumi bizottság ügyrendjét, 1902-ben a múzeum katalógusát.

9 Az egyesület megalakulásakor közművelődési és múzeumi, tudományos feladatokat is vállalt, azonban már a fenti első dokumentumokból kitűnik, hogy a két funkció közül a múzeumszervezést érzik fontosabbnak. Programnyilatkozataikban ugyanakkor igyekeznek mindig leszögezni a közművelődés és a közműveltség emelésének fontosságát, ebben jelölve meg magának a múzeumnak is alapvető célkitűzését." A közműveltség és művészet színvonalának emelése és népszerűsítése úgy az egyeseknek, mint az egyesületeknek a legnemesebb feladata volt és lesz minden időkre nézve. Ettől függ és ez mozdítja elő az emberiségnek a különböző osztályokhoz, nemzetekhez, vallásfelekezetekhez, vagy foglalkozáshoz tartozó embereknek közeledését, megértését. Ez létesíti a társadalmi békét és ez biztosítja az emberiség haladását..." - vallják 1901-ben.

10

Hasonlóan idealisztikus elképzeléseik vannak később is. Az 1904-ben tartott közgyűlés szónoka a következőket fejtegeti: „A népek nagy versenyében, melyet most a kultúra fegyverével készülnek megvívni, nekünk magyaroknak is részt kell vennünk. Az eldöntő ütközet már nem lehet messze. Az erősebb, a kultúrájában erősebb nép el fogja nyelni a gyengébbet s reáfogja erőszakolni a magáét. Ne találjon bennünket magyarokat sem készületlenül ez az élet-halálharc. ...mi magyarok, kik izoláltan, fejletlen, vagy nem eléggé fejlett kultúránkkal egyedül állunk Európa népei között, mit tegyünk!... Művelődjünk! Ez a mi egyesületünk célja!"

11 Úgy tűnik, az aktuálpolitika sem maradhat ki ezekből a beszédekből. „A nemzetiségi és nemzetközi szocialista izgatók egyformán fenyegetik az egységes magyar nemzeti államot. Örvendetes dolog, hogy egyiktől sem kell félni, mert megértést, kellő igazságérzettel mindenütt lehet találni, s ha munkánk a magyar nemzet műveltségét és gazdasági erejét fokozza, azok a veszedelmek, melyek arról az oldalról fenyegetnek, mind inkább 7 Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület 1905-1906. évi évkönyve. Miskolc, Forster Klein és Ludvig ny. 1906. 64-65. p. 8 Ld. 5. sz. jegyzetet. 9 A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület alapszabályzata. 1899. Forster-KleinLudvig ny. 17,3 p.; A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Bizottságának ügyrendje. Miskolc, 1900. Forster-Klein-Ludvig ny. 6 (2) p. és 1. még a 6. sz. jegyzetet. 10 L. 5. sz. jegyzetet. 11 Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület 1903-1904. évi évkönyve. Miskolc, Forster, Klein és Ludvig ny. 162-163. p. 1276