A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

CSERI Miklós: A harmincéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén

rátöri blokk készül, az egyes munkafolyamatok (asztalos, ács, kovács stb.) racionális szervezeti formák közé kerülnek, új archívum, könyvtár és konferenciahelyiségek is segítik a tudományos munkát. Emberi léptékű és minőségű szociális helyiségek sora (öltözők, vendégház, ebédlő, munkaszobák) biztosítja majd a jó munkatársi közérzetet és eredményes munkát. Az építkezés I. üteme 1999. május 31-én, a II. üteme terveink szerint 2001 szeptemberére készül majd el. 4. Oktatási-közművelődési központ A fejlett európai trendeket követve csak akkor lesz igazán korszerű az ismeretátadásunk, a múzeumi közművelődésünk, ha azok tárgyi és szellemi, illetve pénzügyi alapjait megteremtjük. Mivel az a terület effektív pénzbevételt hoz, így az intézményi költségvetésből mind nagyobb arányú kötelezettségvállalást biztosítunk a számukra. Megindult egy személyi fejlesztés is, mely értelmében egyetemet végzett, a néprajzot is megismert fiatal szakembereket foglalkoztatunk, akik több idegen nyelvet is beszélnek. 1998. január 1-től a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területe része lett az újonnan létrehozott Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. A Nemzeti Parkkal összefogva komoly esélyekkel pályázunk egy cca. 1500 m

2-es oktatási központ felépítésének összegére (cca. 300 MFt), melyet a KTM finanszírozna. Ez a központ egyrészt szolgálná a nemzeti parkot, s annak küldetését: környezet- és természetvédelem, műemlékvédelem stb.; másrészt felvállalná a múzeumi oktatás-közművelés számtalan területét is. Oktató- és foglalkoztató helyiségek sora, időszaki kiállítótermek, munkaszobák, szabadtéri színpad (1000 személyes) és egyéb funkcionális helyiségek tennék ki az említett alapterületet. Az igény ilyen oktatási központra óriási. A NAT elindult 1998-ban, melynek kiemelt része a környezeti nevelés, a néprajz és az épített környezet objektumainak védelme. Alsó- és középfokú iskolák, felsőfokú tanintézetek sora várja már, hogy élhessenek a múzeum nyújtotta szolgáltatásokkal. S ami nagyon fontos: ezzel az épülettel megtisztíthatnánk az autentikus miliőt sugárzó tájegységeinket, állandó kiállításainkat olyan oda nem illő elemektől (pl. foglalkoztató az egykori istállóban, mozi a tisztaszobában stb.), melyek a kényszer szülte szükségből üzemelnek. A múzeum adná a maga tiszta, eredeti értéket közvetítő kiállításait, míg ennek „lefordítása", közérthetővé tétele folyhatna az oktatási központban. Folytathatnám a sort még számos elképzelésünk és terveink ismertetésével: pl. nagy befogadóképességű étterem-fogadó felépítése, szálloda, utak, infrastruktúra, új múzeumi bolt építése, pihenőpark, játszótér, történeti szántóföldek kialakítása stb., de hely és idő hiányában nem teszem. Összegzésül csak annyit, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felnőtt korba lépett. A társadalmi elvárások, az európai határok következtében kinőtte már a „falumúzeum " kereteit. Egy felmérés szerint a világon jelenleg az ún. „folk múzeumok", szabadtéri múzeumok a legnépszerűbbek és leglátogatottabbak. Az általuk nyújtott komplex kiállítási forma, a varázs, az ismeretek ilyen átfogó közvetítésének lehetősége óriási kihívás. Nekünk mind koncepcionálisan, mind szemléletében, mind pedig infrastruktúrában olyan múzeumot kell kialakítanunk, mely ezeknek az elvárásoknak eleget tud tenni. 1267