A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

CSERI Miklós: A harmincéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén

Hasonlóképpen megoldandó feladat az épületek konzerválása, az elhasználódott elemek pótlása. Már az is probléma, hogy a mai napig nem dolgozott ki a restaurátor szakma olyan egzakt eljárást, mellyel a fa vagy egyéb építőanyagok életkora hosszú távra megőrizhető lehetne. Ha azt állítjuk, hogy hiteles, eredeti áttelepített épületekkel építjük fel a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, akkor a varázs a 200 éves gerenda vagy a szemöldökfa „régiségében" keresendő. Az évtizedek folyamán azonban törvényszerű a korrózió, s hovatovább eljön az az idő, amikor már egyetlen elem se lesz eredeti. A hitelességről a bevezetőben szóltam, tehát a pótlás szakszerűsége nem kérdéses, csak a kérdésfelvetés teoretikus, de ugyanakkor lényegi is. Hogyan dolgozzuk majd fel ezt a dilemmát? Folytathatnánk még a sort az infrastruktúra fejlesztésével, a múzeum üzemeltetésével, a közönségfogadás egyéb területeinek felsorolásával, illetve az itt fellépő feladatokkal, de majd egy másik alkalommal. Nézzük inkább a jövőt, a lehetőségeket. III. KIUTAK 1. Múzeumépítés Törekvéseink sikerrel jártak 1996 után, s 1997-től megindult egy teljesen új tájegység, a Bakony-Balaton-felvidék építése. A 27 épület - mely magában foglal 4 lakóportát, 1 rk. templomot, vízimalmot, cédulaházat, olajütőt, mosóházat, tűzoltószertárat, kálváriát, 3 szőlőhegyi pincét és több kisebb-nagyobb gazdasági építményt - a 2000. évre történő felkészülés keretén belül épülhet meg. Ez példaértékű üzenettel bír számunkra. Először is a kulturális kormányzat is felismerte, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építését fel kell gyorsítani, s a millenniumi rendezvények központi keretéből lehet is finanszírozni. Másrészt jó tapasztalatszerzés lesz a mi számunkra is, részben azért, hogy képesek vagyunk-e ilyen felgyorsított ütemű kiállításfejlesztésre, részben azért, hogy kialakulhat-e végre a múzeum köré egy olyan szolgáltató szféra, mely el tudja majd látni a szükséges munkákat. Ugyanis az is kiderült, hogy saját erőből - mely létszám a központi előírások miatt fokozatosan csökken - már nem vagyunk képesek jelentős volumenű építésre. Fizikai állományunk kapacitásának túlnyomó többsége kimerül a karbantartási és fenntartási munkálatokban. Üzenetértéke van e programnak abban az értelemben is, hogy végre bebizonyíthatjuk a kormányzat számára, relatíve milyen kis beruházási összegekből mekkora fejlesztéseket lehet a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban elérni. Végső célunk az, hogy 2000 után bekerüljünk az országos múzeumi rekonstrukciós programba, s végre belátható időn belül elkészülhessen a múzeum. Számításaink szerint 8 év alatt, évi mintegy 200 MFt-os támogatással megvalósíthatnánk álmainkat. A múzeum felépülhetné végre. 2. Koncepcionális kérdések Az elmúlt év, illetve az elkövetkező időszak feladata a koncepcionális tisztázások elvégzésének időszaka. A múzeum szakembergárdája „letette a tudomány asztalára" azokat az új eredményeket tartalmazó összegzéseket (pl. Magyar Néprajz IV. kötetében az Építkezés fejezet, regionális konferencia kötetek, megyei népművészet monográfiák, önálló monográfiák, magyar és idegen nyelvű cikkek sokasága), melyekre támaszkodva lehet koncepcionális döntéseket, változtatásokat hozni. 1265