A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

CSERI Miklós: A harmincéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén

12. kép. A szilsárkányi kovácsműhely belsője igény van arra, hogy a közgyűjteményekben felhalmozott tudásanyagot minden korosztály felé érthetően közvetíteni is tudja a múzeum. Ezért értékelődik és értékelődött fel a múzeumi közmüvelés feladatköre. Tudományos ismeretterjesztés, múzeumpedagógia, tárlatvezetések, fesztiválok, kiadványok és még sorolhatnám milyen eszközök állnak rendelkezésre. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum e tekintetben úgy érzem időben váltott. Az ún. „hagyományos" népmüvelés gondolatiságán és eszközein hamar túlléptünk. Nem a múzeumnak kell órákat tartani, tanár helyett tanárnak lennie, vagy gyermekmegőrző szerepet vállalnia. A múzeum feladata, hogy olyan anyagokat, módszertanokat állítson elő, melyet az iskolák vagy egyéb látogatói csoportok használni tudnak, s saját maguk feldolgozhatják azt. A tanítók-tanárok tanítása lehet csak a mi feladatunk, nem a szerepátvállalás. Tudományos feldolgozottság és megalapozás nélkül hiteltelen minden ismeretátadás. Tehát minden látogatói rétegnek, nációnak az ő szintjén és nyelvén megszólaló anyagokat kell előállítanunk, melyet komoly szakmai kontroll kísér. Hasonlóképpen az információáramlás-információs rendszer kiépítés is csak koncepciózus lehet. Több nyelven, műveltségi szinteknek megfelelő információszolgáltatás szükséges, a korszerű technológiák és eszközök igénybevételével. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az általa összegyűjtött ismeretanyagot a kiállításokon, rendezvényeket túl társadalmi méretekben is „fogyasztható" módon terjeszthesse. A szaktudományos cikkek és kiadványok csak egy fontos, de nagyon szűk réteget érintenek meg. A témaválasztásukban - noha jelentősek is sok esetben ezoterikusak. 1262