A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

CSERI Miklós: A harmincéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén

6. kép. A boípaládi telek és építményei a Felső-Tiszavidék tájegységben végében laza sorban öt présházpincét építettünk fel, melyek a táj legjellegzetesebb pincetípusait képviselik. Berendezésük a borfeldolgozás és bortárolás eszközanyagát szemlélteti. Az elmúlt években megkezdődött az alföldi táj épületeinek áttelepítése is. E hatalmas kiterjedésű nagytájról egy utcasor kialakítására van mód, ahol már áll a Bajáról áttelepített tímármühely. 1998 szeptemberében nyitottuk meg a nagykőrösi kékfestőműhelyt, a hajdúbagosi kisnemesi lakóházat és az alföldi pékséget. Folyamatosan gyarapodnak a kiállításépítést és a tudományos kutatómunkát szolgáló múzeumi gyűjtemények; több mint 60 ezer tárgy található a raktárakban, több mint 100 ezer fényképfelvétel, sok ezer lapnyi néprajzi, építészettörténeti és műszaki dokumentációt tartalmaz a Magyar Népi Építészeti Archívum. Gyakorlatilag napjainkra ez az archívum az ország legnagyobb népi építészeti gyűjteményévé vált, mely a múzeumban felépülő objektumokon kívül az egész nyelvterületről gyűjti a pótolhatatlan adatokat és dokumentumokat pusztuló népi építészeti emlékeinkről. A 90-es években megkezdődött a gyűjtemények számítógépes nyilvántartása és feldolgozása. A múzeumot 1981-ben tudományos kutatóhellyé minősítették, tudományos évkönyvünk a Ház és Ember, melynek eddig 11 kötete jelent meg. Nemzetközi konferenciasorozatunk és annak kötetei (Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében 1989, Dél-Dunántúl népi építészete 1991, A Kisalföld népi építészete 1993, A Nyugat-Dunántúl népi építészete 1995, A Balaton-felvidék népi építészete 1997) a magyar népi építészeti kutatások kézikönyveivé váltak. Tájékoztató periodikánk a TÉKA, mely 1979-től a múzeumi műhelymunka apróbb részleteiről tájékoztatja a szakmai és érdeklődő olvasóközönséget. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakembergárdája aktív részese az országos és regionális kitekintésű építészeti összefoglalások elkészítésének (Pl. Magyar Néprajz IV. kötet, Vas megye népművészete, Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete stb.). 1256