A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VERES László: A pincetokba való palack – Egy elfelejtett üveg kultúrtörténete

nálati tárgyává. A parasztság körében a térhódítás még későbben zajlott le. Ha I. Rákóczi György, az ország egyik leggazdagabb földesura birtokainak gazdasági iratait tanulmányozzuk, akkor meggyőzően bizonyíthatjuk az előbbi állítás hitelességét. I. Rákóczi György felső-magyarországi birtokain csak a legjelentősebb kastélyokban, várakban voltak üvegek. Sárospatakon 1634-ben a számtartói házban 74 üveget vettek számba, amelyekben majoránna-, viola-, rózsa-, gyöngyvirág-, szegfű-, levendula-, petrezselyem-, fodormenta-, eper-, fehér liliom-, pápafű-, kömény-, ánizs-, cseresznye-, sóska-, varadics-, bodza-, zsálya-, fagyai-, hársfa-, cselidonia-, útifű-, feketeüröm-, fehérürömés aufráziavizet, valamint ecetet tároltak.

27 A konyhában az összeíró csak azt jegyezte fel, hogy itt „igen sok üveg" található. 1635-ben már 135, különböző virágokból és gyümölcsökből készült folyadékkal teli üveg volt a számtartói házban.

28 A borsi kastélyban 1638-ban 4 volt az üvegek száma, amelyekben rózsa-, zsálya- és liliomvizet tartottak, s ez már komoly mennyiségnek számított - ha nem is olyan jelentősnek, mint a pataki -, ha figyelembe vesszük, hogy más felső-magyarországi kastélyokban, mint Munkács, Makovicza, Szerencs stb. még egyetlen üvegről sem adtak számot. I. Rákóczi György uradalmainak pincéiben óriási mennyiségű bort tároltak hordókban. Egyetlenegy esetben sem találunk utalást arra, hogy a bort palackban tartották volna. I. Rákóczi György Sáros vármegyében, a makovicai vár alatt üveghutát is üzemeltetett. Úgy látszik, hogy ez elsősorban ablaküveget gyártott az 1630-as években. Ezt tükrözi az, hogy a fejedelmi birtokokon mindenütt nagyobb mennyiségű ablaküvegkészletekről szólnak az összeírások. I. Rákóczi György, mint Erdély fejedelme haszonélvezője volt az Olt menti birtokoknak, a porumbáki és kománai uradalmaknak is. E két uradalomban működtek Erdély első üveghutái, amelyek közül a porumbáki üvegcsűrt még Bethlen Gábor alapította. Annak ellenére, hogy I. Rákóczi György Erdélyben is hutatulajdonos volt, elmondható, hogy erdélyi udvarházaiban viszonylag kevés volt az üvegből készült használati tárgyak száma. A kománai kúriában 1648-ban 280 darab lengyel üvegpoharat, 35 apró hegyes poharat, 50 hosszú kotyogós üveget és 128 lapos palackot tároltak. Mellettük azonban igen jelentős mennyiségű ablaküveget, nevezetesen 1060 nagy és 7080 apró üvegtányért, melyeket ólom- vagy fakeretbe foglalva használtak ablakozásra.

30 Úgy tűnik, hogy a Felvidékhez hasonlóan Erdélyben is elsősorban ablaküveg-készítés volt a huták feladata. Az üvegek lassú térhódítása általános jelenség volt a 17. századi Magyarországon, de pregnánsan igazán Erdélyben szembetűnő. Az iparművészeti, művelődéstörténeti és gazdaságtörténeti irodalomban általánosan elfogadott az a nézet, miszerint Erdélyben az üveg használata a háztartásokban és a lakásbelsők díszedényei között csak a 17. század vége felé és a 18. század elején kapott helyet. Szokás azt is hangoztatni - írja Bunta Magda és Katona Imre -, hogy „a nemes udvarházak barátságos levegőjében a 17. század folyamán nyert egyre nagyobb szerepet az üveg, s a 17-18. századi ún. úri üvegek nagy része ennek az udvarházi pompának kifejező bizonyítéka." Ezzel az állásponttal szemben az erdélyi udvarházak, kastélyok 17-18. századi összeírásait, inventáriumait alaposabban vizsgálva egészen más helyzetkép tárul elénk. Egy-két kivételtől eltekintve a nemesi lakóházakból teljes mértékben hiányzik a díszüveg, de a használati üvegek tekintetében is rendkívül szegényesek a leltárak. Több ismert történelmi személyiség kú26 Veres L., 1997.35. 21 MakkaiL., 1954.238. 2% MakkaiL., 1954. 241. 29 Makkai L., 1954. 329., 332.; Bunta M.-Katona L, 1983. 43. 30MakkaiL., 1954. 530. 751