A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)
DÖMÖTÖR Ákos: A népi elbeszéléskultúra változásai a Hangony völgyében
húzza magát az illető, úgy tartja magát, mint egy parasztpüspök. A szótlanul ülő emberről jegyzik meg: úgy ül, mint a putty. Ha gyorsan fejlődik a fiatal fiú vagy lány, vagy hirtelenül lesz magas a termés: úgy nő, mint a kender - mondják. A bután mosolygó ember bazsalyog, mint a rohadt tök. Az élettől kicsattanó asszonynak az arca piros, mint a bazsarózsa. A szavanincs ember hallgat, mint aki beszart. A siránkozó ügyefogyott nyékére g, mint akinek nem jutott káposztafőd. Az ember, aki unja már társa ostobaságait, ingerülten jelenti ki: Torkig vagyok veled, mint kisgyerek a szarban. A mindenbe belekottyintó oktondiról úgy tartják, hogy ez minden szarban fakanál. A kopasz emberre tréfásan mondják: Huncut ember hamar kopaszodik. A gazemberről úgy beszélnek, hogy akasztottak mán tőle jobbat. A helyi viselkedési szabályoktól elütő eseteket finoman és képszerűén ítélte el a táji jellegű szólás a Hangony völgyében. Az anyjával együtt élő agglegény egy hiten él a szülőjével. Az egymáshoz még nem szokott fiatal házastársak még meg sem ették együtt az új káposztát. Az urát elhagyó feleség elment szappant árulni. Ha az asszony visszament férjéhez, azt kérdezték tőle: Elkelt-e mán a szappan? A válni készülő férjről mondták, hogy ugróban van. A rendetlenség elítélését tekintve a Hangony völgyében összetalálkozott az erkölcsi rend, a szépségfelfogás és a népnyelvi költészet. Érdekes, hogy a csúnyaság és a lustálkodás összefüggését a táj szavak összefüggése jól kifejezte. A tesznye szó 'csúnyá'-t jelent, a tesznyélkedik ige jelentése pedig 'illetlenkedik, lustálkodik'. A lusta ember szájában megalszik a tej, a lassú ember lába alatt nem nő a fű. A lusta embernek tréfás megvetéssel mondják: „Veled csak sűrűbben vannak, de nem többen ". A helyi szóláshasonlatok konkrét személyekkel hozták összefüggésbe a rendetlenség fogalmát. Dul Amália hangonyi lakos gúnyneve Ficere Mali volt. Ha valakiről azt mondták, hogy olyan, mint Ficere Mali, azX jelentette, az illető rendetlen vagy dilis. Ugyanezt jelentette a következő szóláshasonlat: Olyan, mint Cigány Zsuzsi. Számos helyi szóláshasonlatnak meghatározott hagyományháttere van. Egy fogad van, mint a barboncásnak - mondják, és az élénken élő garabonciás-hiedelemkörrel való kapcsolat nyilvánvaló. Ebben az esetben a szóláshasonlat nem a hiedelem eltűnési foka, hanem a hiedelem hatóerejének egyik bizonyítéka. A következő szóláshasonlat mögött is a népi próza húzódik meg háttérként: „Olyan jó étvágya van, hogy a halott hasáról is megenné az ételt". Ismeretes az a tréfás mese, amelyben az asszonyt nem ismeri meg az ördög mézben és tollak között (AaTh 1383. mt). Nyilván ennek a humoros történetnek az emlékét őrizte meg a hangonyi szóláshasonlat: „Úgy félsz a haláltól, mint az egyszerű asszony, aki a mézbe bútt előle ". Bizonyos közismert szóláshasonlatnak több redakciója is előkerült a Hangony völgyéből: Pislog, mint miskolci nyúl a kocsonyában. Pislog, mint rimóci nyúl a kocsonyában. Más vidéken más formában ismerik ezt a szóláshasonlatot. A Pest megyei Galgamácsán ilyen formában is előkerült: Reszketsz, mint a csomádi kocsonya! A szóláshasonlathoz fűződő történetet népszerűsége ellenére csak két változatban tartja számon mesebibliográfiánk (MNK 6, 252, 1349 XXVIII*). A szólás országszerte elterjedt formájában a béka szokott pislogni a kocsonyában. 29 A szóláshasonlat táji eredetének tisztázásához hozzájárulhat az az adat, hogy Sátoraljaújhelyen, 1765. február 19-én előadott magyar katolikus iskoladrámában már ilyen formában elhangzott: „reszket, mint a 29 O. Nagy Gábor. Mi fán terem? Bp. 1988 4 . 112. 1218
