A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FEJŐS Zoltán: A matyó hírnév az Újvilágban

szimbolikus eszköze, a magyar ruha jelentette. Az óhaza egyes tájaira népművészeti babák, hímzett textíliák és szőttesek emlékeztettek. Ezek között elmaradhatatlanok voltak a két háború között elterjedt külső megrendelésre előállított matyó termékek. Ez a tárgyanyag tehát sajátos jelentést vett fel és közvetített: a magyarok etnikus jellegét fejezte ki. A matyó kultusz megjelenése „magyar Amerikában" A két háború közötti magyarországi matyó divatnak az Egyesült Államok magyar közösségeiben is volt hatása. A kultusz eljutott az Újvilágba az óhazái látogatások révén, vagyis a személyes kontaktus, a találkozás eredményeként. Az ilyen találkozásokra sor kerülhetett helyben Mezőkövesden, akár az idegenforgalmi vendégházban, akár az 1930as években hazalátogató amerikások és a rokonság között. A Magyarországra látogató amerikások közül sokan felkeresték Mezőkövesdet. Közülük nagy sajtónyilvánosság övezte az 1930-as évek második felében az amerikai születésű második generáció Magyarországra zarándokló csoportjait. A családi fényképek pedig a szülőföldre látogató kövesdi elszármazottakat és gyermekeiket mutatják - nemegyszer jelmezként magukra öltött matyó viseletben (2. kép). A matyó-élmény közvetített is lehetett, hiszen nem minden hazalátogató amerikás kereste fel Mezőkövesdet. A kultusz azonban a budapesti, magyarországi látogatások során észlelt, tapasztalt élmények - pl. Gyöngyösbokrétabemutatók - hatására is terjedt. 2. kép. Nagyszülők matyó ruhába öltözött amerikai születésű unokákkal, Mezőkövesd, 1938 körül (Reprodukció) A hazai divat személyes óhazái élmények nélkül is átszármazott Amerikába, s elterjesztette pl. a polgári lakásokba készített matyó kézimunkák divatját. A magyarországi képes magazinok, a levelezőlapok, a filmek, a divatcikkek az amerikai magyarokhoz is 1187