A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FEJŐS Zoltán: A matyó hírnév az Újvilágban

A MATYÓ HÍRNÉV AZ ÚJVILÁGBAN FEJŐS ZOLTÁN A két világháború között a sajtóban gyakorta lehetett olyan cikkekkel találkozni, melyek feltették a kérdést: meddig jut el a mezőkövesdi matyó népművészet? Záporoztak a városnevek Stockholmtól Sztambulig, Párizstól Tokyóig, sikerekről szóltak az írások Európából, Ázsiából.

1 A világot meghódító mezőkövesdi kézimunka és népművészet természetesen az amerikai kontinensen sem maradt ismeretlen. Kiállításokon, üzletekben, magánházakban volt látható, s olykor a vezető hírlapok és magazinok is cikkeztek róla, filmek népszerűsítették. Korda Sándor 1928-ban Hollywoodban forgatott Sárga liliom című filmjéhez 200 matyó ruhát vásároltatott Mezőkövesden.

2 Vizsgáljuk meg, hogy Mezőkövesd népművészeti tárgyai és eszmei hírneve milyen úton-módon jutottak el Amerikába! Próbáljunk választ adni arra a kérdésre, hogy ott milyen körben vált ismertté és milyen funkciót töltött be. Áttekintésem sajnos csak vázlatos lehet, mert keveset tudunk erről a nyugati „hódításról". A szórványos adatok összegzése azonban így sem felesleges, ha másért nem, azért, hogy újabb kutatásokra ösztönözzön. A kivándorlók nyomában A mezőkövesdi népművészet első lehetséges útja az egykori kivándorlók révén vezethetett a tengerentúlra. Mezőkövesd az első világháború előtt nemcsak summások ezreit bocsátotta ki, hanem százával akadtak kövesdiek, akik az Egyesült Államokban vállaltak munkát. Idénymunka volt ez is, mely sajátosságát elsősorban a szülőföldtől való nagy távolság és az ipari munka jelentette. A mezőkövesdi kivándorlás nagyságát, intenzitását és természetét csak nagy vonalaiban ismerjük, ám így is bízvást elmondható, hogy a világháborút megelőző két évtizedet élénk kivándorlási mozgalom jellemezte. Az össznépességhez viszonyítva ugyan kisebb az elvándorlás mértéke, mint Borsod megyében pl. a szendrői járás apróbb falvaiból, de a kivándorlók abszolút száma igen magas. A Clevelandben megjelenő Szabadság 1902. április 17-i számában több mint 100 mezőkövesdi nevét közölte, akik kivándorló útlevelet kaptak. Május 24-iki számában „Matyók Amerikában" címmel már arról tudósított, hogy a kivándoroltak napról napra panaszos leveleket írnak 1 Lásd pl. Meddig jut el a mezőkövesdi matyó népművészet? Borsod, 1931. dec. 12.; Matyóhímzések a párizsi kirakatokban. Pesti Hírlap, 1925. febr. 3.; Stockholmtól Sztambulig mennek a Miskolcon készült matyó munkák. Magyar Jövő, 1926. nov. 5.; Matyóhímzés-Kanadában. Mezőkövesdi Újság, 1929. ápr. 14. Az ilyen sajnos nem mindig datált - cikkekből gazdag gyűjteményt állított össze Tóth Kálmán, in: Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára 2720, 4680. Ezúton köszönöm Fügedi Mártának, hogy az anyagot rendelkezésemre bocsátotta. 2 A ruhákat Korda Berlinben élő öccse vásárolta Mezőkövesden. L. Színházi Élet, datálatlan újságkivágat HOMN A 2720/51. 1181