A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

SZ.TÓTH Judit: Társadalomnéprajzi Adatok az Ung-vidékéről

TÁRSADALOMNÉPRAJZI ADATOK AZ UNG-VIDÉKRŐL SZ. TÓTH JUDIT Kelet-Szlovákia magyar települései hosszú időn át elkerülték az etnográfusok figyelmét. 1980-tól azonban megindult az Ung-vidék néprajzának monografikus feldolgozását célul tűző kutatómunka.

1 A társadalomnéprajzi gyűjtést 1981-től végeztem e munkaközösség tagjaként. Csicser (Cicarovce) a történeti Ung vármegye legrégibb települése. írásos följegyzés legkorábban 1332-ből van róla, Checher néven.

2 Nevét a birtokos Csicseri családról kapta. A régi falu emlékét a szóhagyományban a Harang-tó földrajzi név őrzi. Itt álltak az első házak, s itt süllyedt el a templom harangja. Szirénfalvát (Ptruksa) a 17. század végén említik először. A népetimológia szerint egy Buksa nevű ember volt a vezetője annak a hat családnak, amely legelőször megtelepedett a Latorca partján, a mai Belső ('első') Proksán. A jelenlegi falu ősi magja a Temetődombon fekvő Matyi-vég. Ptruksa jellegzetes halászfalu volt, Csicserben a földmüvelés és az állattartás a népesség megélhetési forrása. Mindkét település magyar falu, s a lakosság kevés kivétellel napjainkban is magyar. Felekezeti megoszlás tekintetében egyensúly áll fönn Csicserben a református, római katolikus és a görög katolikus, Szirénfalván a református és a görög katolikus vallásúak számában. Szirénfalva a közeli Nagyszelmenc leányegyháza, Csicserben mind a három anyaegyház. A felekezeti együttélés nagyfokú nyitottságot, lojalitást eredményezett egymással, és bizonyos erkölcsi fölény tudatát más településekkel szemben. Különösen a csicseriek tartják magukat a többi közül „kiváló" falunak, tisztaságban, rendszeretetben, magatartásban, emberségben legelső valódi falunak. A különbséget azzal magyarázzák, hogy az egy felekezetű községek lakói bigottan vallásosak, zárkózottak, barátságtalanok. Náluk viszont a hosszú ideje tartó együttélés emberközelbe hozta - szomszédsági, műrokoni, rokoni kapcsolatot kialakítva - a más felekezetűeket, sőt azok papját is. Akik együtt nőttek föl, azok egyetértők - tartják a faluban. 1939-ben például Csicserben óvoda létesült a református egyház gyülekezeti épületében, de ide jártak a 1 A munkát Dr. Barna Gábor szervezte a CSEMADOK tőketerebesi járási bizottsága támogatásával. Az öt éven át tartó, 16 falut vizsgáló terepmunkában magyarországi szakemberek és helyi önkéntes gyűjtők vettek részt. Az összegző monográfia ez ideig nem készült el. 2 Csíkvári A., 1939. 180. 191. 3 Az 1980-as népszámlálás adatai a helyi községi nyilvántartás szerint a következők: Csicser Szirénfalva magyar 1027 613 szlovák 38 11 cigány 84 ? cseh 2 0 ukrán 1 0 lengyel 0 1 német 0 1 1173