A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VERES László: A pincetokba való palack – Egy elfelejtett üveg kultúrtörténete

az útravaló borokat tárolták. A címszó írója a láda mellett a kosarat is pincetoknak tartja. Ez valóban elképzelhető, de eddig semmiféle történeti adattal nem bizonyítható. Lehetséges, hogy az értelmező szótár szócikkének írója azt feltételezte, hogy vesszőből, gyékényből vagy más egyszerűbb anyagból is készíthető fedeles láda. A másik értelmezés szerint a pincék végén, a falban levő mélyedés is pincetok volt. Azonban ez az állítás sem igazolható.

4 Valóban közismertek a bortermő vidékek pincéiben a falba vájt fülkék, rekeszek, amelyekben palackokat, üvegeket és különböző kézi eszközöket tároltak, de eddig egyetlen olyan adatot sem ismerünk, mely szerint ezek a fülkék pincetoknak nevezhetők. Pedig ez megkönnyítené a pincetok neve eredetének értelmezését. Logikus lehetne a következtetés, hogy a bor tárolására szolgáló láda a pincék falába vájt és pincetoknak nevezett fülkékről kapta elnevezését. A pincetok és a pincetokba való palack elnevezése a levéltári forrásokban a 16. századtól követhető nyomon. 1542-ből a Palaczk tok, 1550-ből a pinche tok mynd palaczk nélkül, 1554-ből pedig Az palazk tokba töltetem bort higgadni előfordulások ismeretesek." E századból sem datált üveg, sem azonosítható láda nem maradt fenn, így csak feltételezhetjük, hogy a pincetokba való palackok később ismert utódaikhoz hasonlóan rövid nyakú, hasáb testű üvegek voltak, következésképpen a ládák is ennek megfelelő rekeszekre osztottak. Ez a hasáb testű palackforma minden bizonnyal a 16. századtól vált divatossá, nyilvánvalóan a tokaj-hegyaljai borkultúra fellendülésével párhuzamosan.

6 A hasáb testű palackok 16. századi elterjedését, gyakorivá válását mindenekelőtt a korszakot megelőző emlékanyag vizsgálatával bizonyíthatjuk. A palack elnevezés 1395-ben bukkan fel először a forrásokban. A palasch szó mellett már ekkor szerepel aflaska is. A palack és a flaska eredeti jelentése hosszú nyakú, üvegből vagy más anyagból készült tartály.

7 Ez nyilvánvalóan azzal a gömb testű, hosszú nyakú üveggel áll összefüggésben, amely a Közel-Keletről terjedt el és vált kedveltté Európában a 12. századra.

8 Ezt a palackformát egészen a 18. századig megtalálhatjuk Magyarországon (természetesen itt nem vesszük figyelembe a gyáripar felújított termékformáit), s a levéltári dokumentumok, valamint a tárgyi emlékanyag alapján közkedveltnek tekinthetjük. A dunántúli pocakos üvegek, vagy Erdélyben „kisebb gömbölyeg", „gömbölyeg üvegpalackocska" névvel jelölt termékek őrizték a középkori üvegek formáit.

9 A Balkánon keresztül, a korintoszi üveghutából egy másik palackforma is eljutott a középkori Magyarországra. Ez volt az ún. golyvás palack, vagy golyvás üveg. Ennek tároló része lapított gömb formájú volt, rövid nyakrészén pedig dudor, vagyis „golyvának" nevezett kitüremkedés figyelhető meg. Ismert egy harmadik palacktípus is a 16. század előtt, mégpedig a „kettős kónikus üveg", ami különleges elnevezését kettős tagoltságának köszönheti. Szűk szájnyílását általában gyűrű veszi körül, vagy pedig a gyűrű kevéssel a szájperem alá csúszik. Nyaka a szájnyílástól lefelé fokozatosan tágul és bugyrot képez, amelyet egy gyűrű szűkít le ismét, s ez a palack testétől elválasztja. A palackbelső felé forduló gyűrűt az edény forma alakításával együtt, az anyag visszahajtásával képezték. A kettős kónikus üveg törzse enyhén hordó alakú, s keskenyebb mint a nyak bugyra. Ezt azzal szokták magyarázni, hogy a hordó alakú testet ere4 Bárczy G.-Országh L., 1961. 749. 5 Szamota I., 1902-1906. 740. 6 Azt kell feltételeznünk, hogy a szállítást tűrő tokaji bor megjelenése és a tokaj-hegyaljai borvidék szerepének meghatározóvá válása is közrejátszott a palackforma elterjedésében. 7 Szamota /., 1902-1906. 740. 8 H. Gyürky K., é. n. 34. 9 Veres L., 1997. 100. 746