A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VIGA Gyula: A tradíció és a változás néhány jellemzője a Bodrogköz népi műveltségében (Karcsa és Pácin példája)

görög szertartást. Lácacséke, Dámóc, Szerdahely viszonylag közel levő görög katolikus népességgel bíró települések, a páciniak azonban csak 1948-ban hoztak létre görög katolikus egyházat. Amikor a határon át lehetett járni, akkor a görök katolikusok is a nagykövesdi római katolikus templomba jártak; volt olyan, akinek a gyereke római hittanra járt, s ott volt elsőáldozó is. Volt ugyanakkor református nagygazda is, aki húsvétkor ugyanazt főzette és fogyasztotta, mint a római katolikusok. „Nem is tudtuk, hogy ki a görög, meg ki a római katolikus! Mikor a templom épült, együtt építették a görög meg a római katolikus hívők."

35 Bár a faluban KALÁSZ-egyesület meg KALOT működött, létezett Jézus Szíve Társulat is, nem voltak vallási villongások, s általában már az 1930-40-es években sem határozta meg döntően a házasságok megkötését az eltérő felekezethez való tartozás.

36 Pácinnak Jézus szíve búcsúja van, tíz nappal Űrnap után. Hagyományosan nagy búcsút tartottak: jöttek a rokonok a szomszédos falvakból is, Karcsáról is. Az emlékezet szerint egészen a közelmúltig erősebben megmaradt a házasodásban a felekezetek közötti ellentét Karcsán, ahol a domináns református tömbhöz képest kevéssé árnyalta a vallási arculatot a többi egyház. Mindez tükrözi valamelyest a két település tradíciója közötti eltérést, de a vallás, a felekezeti viszonyok igazából nem befolyásolták a két falu egymáshoz való viszonyát. Voltak viszont erős, meghatározó személyiségű lelkészek, akik nagyban formálták saját falujuk, egyházuk népének tudatát, habitusát: ilyen volt pl. Zsigovits tisztelendő Pácinban, aki nem csupán a lelkeket formálta, de megszervezte a település első futballcsapatát is. II. 3. EREDETTUDAT Anélkül, hogy a Bodrogköz, illetve településeink korai történetét érintenénk, utalnunk kell arra, hogy a két falu eltérő eredete, településtörténetük eltérő időrendje a páciniak hagyományában szerepel, s-a legidősebbek - ezzel fejezik ki a két település másságát. „Mi nem is ahhoz a fajhoz tartozunk, amelyikhez Karcsa... Mi Kisrozvágyhoz tartozunk, meg Szomotorhozl ... Ez a Honvéd utca, ez Tatár utca volt valamikor, ez már a tatárjáráskor létezett. Van a Nagybelső: ott volt a Liliom-kút, még az én időmben is. Arról azt mondták, hogy az már a tatárjáráskor megvolt. Hiába dobtunk követ bele, nem létezett, hogy halljuk az alján a koppanást! A tatárjáráskor már Pacin létezett Pacsin néven. A Nagybelsőnél ingoványos, hínáros rész volt. Ott a tatárokat becsalták: az itteniek tudták, hova kell lépni, a tatárok meg megfulladtak. Innen van a neve a Tatár utcának."

37 A páciniak büszkék voltak korai eredetükre, másnak, őseik ittlétében koraibbnak, őshonosnak tartották magukat, nem úgy a karcsaiakat. A karcsaiak, mikor együtt arattak kepét a páciniakkal, azzal vágtak vissza, hogy Karcsán már ezer esztendeje ott áll a templom, Pácinban meg nincs olyan régi épület, s nincs semmi, ami a korai históriára utalna.

38 Ez a mozzanat azonban nem játszik lényeges szerepet a két település eltérő jellegének, vonásainak hangsúlyozásakor. 35 Rimár Andrásné, szül. 1920. 36 Voltak lelkészek, akik valamelyest felszították a felekezetek ellentétét. „Ha a veszett kutya űz, akkor se menjetek a református templomba!" - mondta állítólag egyikük; mindez azonban már nem befolyásolta visszavonhatatlanul a páciniak kapcsolatait. 37 Pecák Mihály, szül. 1925. 38 Nagy Géza közlése 1141