A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FÜVESSY Anikó: Adatok egy ismeretlen mezőcsáti fazekascsaládról

ADATOK EGY ISMERETLEN MEZŐCSÁTI FAZEKASCSALÁDRÓL FÜVESSY ANIKÓ Domanovszky György és Kresz Mária különböző írásaikban többször tanulmányozták a mezőcsáti fazekasságot.

1 Monográfiáját is Domanovszky György készítette el.

2 Munkáik megjelenése óta a gyűjtemények néhány olyan darabbal bővültek, melyek az anyakönyvek és a céhiratok adataival kiegészülve újabb megvilágításba helyezték ezt a jelentősebb kerámiaközpontot.

3 A tárgyak közt négy olyan szignált darab is volt - mindegyik butella -, melyen addig még ismeretlen fazekas neve szerepelt: Fazekas János (1835), Nagy Sándor (1837), Molnár József (1845) és Tóth János (1900). Nagy Sándor és Tóth János további életútját nem ismerjük. Molnár Józsefről pedig annyit tudunk, hogy miskolci születésű fazekaslegény volt, aki a miskolci céh legénylistáján citromfa virág néven szerepel. A butella készítésekor vándoridejét tölthette Mezőcsáton. Stílusa és kézírása alapján egy szintén 1845-ben készített miskakancsót is az ő munkájának tartunk. A két munka alapján Horváth Márton műhelyéhez szorosabb szálak fűzhették, de motívumai között Rajczy-elemeket is találhatunk.

4 Fazekas János személye viszont jelentősebb adatokkal gazdagította a mezőcsáti fazekasságra vonatkozó ismereteinket. A mezőcsáti református anyakönyvek igen szegényes bejegyzéseikkel nem nagyon támogathatták a kutatásokat, ezért kell örülnünk minden olyan apró adatnak, mely egymást kiegészítve mégis előre viheti a kutatásokat. Legutóbb Fazekas János 1835-ös butellája és az 1828-as összeírás irányította figyelmemet újra Mezőcsátra. A butella a Néprajzi Múzeum gyűjteménye került István Erzsébet vásárlása révén a Pázmándigyűjteményből. A butellát Fazekas János készítette rokonának, Kapitány Jánosnak. Pillanatnyilag ez a legkorábbi készítésű mezőcsáti butella. Ilyen nevű fazekasról eddig nem volt tudomásunk, a miskolci fazekascéh irataiban sem figyeltünk fel eddig nevére. Hogy mégis élt Fazekas vezetéknevű család Mezőcsáton, aki cserépedény készítésével foglalkozott, azt az 1828-as országos összeírás erősítette meg, mely Rajczy Mihály (17941855) mellett a fazekasok sorában csak Fazekas Mihályt jelölte meg.

5 Mindkét fazekas saját házában dolgozott, Rajczy Mihály egész évben, Fazekas Mihály pedig időszakosan. Az összeírás idején azonban jól tudjuk, más mesterek (Kovács Mihály, nemes Horváth József és testvére János) is foglalkoztak edénykészítéssel. Biztosan jelentősebbnek ítélték Fazekas Mihály műhelyének működését, ha másodikként, mint aki csak időszakosan dolgozik, összeírták. A Horváth testvérek hiányát még magyarázhatja nemesi származásuk, hiszen a nemeseket csak akkor írták össze, ha főfoglalkozásként űzték az 1 A tanulmány OTKA támogatással (száma: T 013513) készült. 2 Domanovszky Gy., 1953., 1968., 1981.;KreszM., 1961., 1969., 1991. 3 Füvessy A., Í99Í., 1996. 4 NM 94.107.28., NM 68.33.1., Bereg Múzeum 63.95., NM 59.150.56.; Füvessy A., 1991. 421. 5 OLB. 55.876., A Fazekas családra vonatkozó kutatásokhoz: Füvessy A., 1996. 1091