A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BALASSA Iván: A gabona kézi vetése Magyarországon

13. kép. Az elvetett mag alászántása. Oroszhegy, Udvarhelyszék. Nagy P. Zoltán felv. kombinációja, amikor a leszántott földre még egyszer magot vetettek {Kovács Endre 1993. 27). A Börzsönyben elsősorban a rozsot vetették alá (Ikvai Nándor 1977. 172). Felsőőrben (Vas m.) a 20. század első harmadában ismerték ez az eljárást: „Vetni régen néha tarlóra is szoktak. Ebben az esetben a földet utólag szántják fel, s így boronálásra nincs szükség. Régebben - mikor faekékkel sekélyen szántottak - ez a vetésmód jobban el volt terjedve" (Imre Samu 1941. 16). Az egész országra kiterjedő áttekintéssel nem rendelkezünk és ilyet ma már nem is lehet szerkeszteni, mert a kollektív gazdaságok eltörölték a nyomokat. Az ún. háztájiba, ahova sok archaikus eszköz és eljárásmód szorult vissza, nem szabad volt gabonát vetni. Pócs Éva Szolnok megyével kapcsolatban megállapítja: „Az alávetés fogalma egész Szolnok megyében ismert. Néhány helyen a kézi vetés majdnem kizárólagos formájaként tartják számon" (1974. 47). 1950-1960 között még gyakrabban előfordult, utána már csak elvétve lehetett vele találkozni. Különleges időkben, pl. 1945-ben, az alávetés megerősödött és érdemes lenne megfigyelni, hogy 1990 után, amikor a gazdáknak sok nehézséggel kellett megküzdeniük, mennyire került elő ez a régi gabonavetési mód. A fölülvetés, vagyis, amikor a szántásra szórták el a magot, régebben is általánosabb lehetett, különösen, ahol ezt a talaj adottságok (kötött) inkább megkövetelték. Azt is meg lehet állapítani, hogy ez a vetésmód mind nagyobb területet hódított, mert ez után általában jobb termést lehetett remélni. Az ősziek alá történő kétszeri-háromszori szántás már a középkor végén kimutatható nálunk: „A XV. századtól kezdve kerülnek elő már olyan adatok, melyek a földesúri földön kétszeri vagy éppen háromszori szántásról beszélnek. Hangsúlyoznunk kell, hogy a földesúri és a jobbágyi föld művelése között észrevehető eltérés nem volt. Utalhatunk arra, hogy 1513-ban a Somogy megyei Hédervári birtokon elkövetett hatalmaskodás említett kárjegyzékében feljegyezték, hogy Szentpál 1040