A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BENCSIK János–HAJDÚ RÁFIS János: A lovas kocsi a mezőkövesdi parasztgazdák kezén

23. kép. Tüzelősói (rekonstrukció), előtte lovas kocsi (fotó: Hajdú Ráfis János, 1998.) 24. kép. Egy mezőkövesdi lovas kocsi, kb. 1940-es évek ezzel nem engedték szaladni a lovat, az ostorral meg piszkálták a hasa alját, s ettől táncolt a lógós. Egyszóval mutatós volt a lovas fogat. Csengő került a lovak nyakába. Volt gazda, akitől kölcsön kérték a csengőket. A hármas fogatra kötelező volt a csengő (mert szélesebb volt a szokásosnál), ugyanúgy, mint télen a szánkón. Divatos volt a szabadon eresztett csikó felcsengőzése is. Ezekre azonban kisebb súlyú csengő került. A lovasfogat tartozéka, olykor dísze volt a lószerszám, a hám, a kantár. Ezeket védték, óvták, nem istállókban, hanem a magházban, a szemházban, az ajtó mögötti falrészen egy nagy faszegen tárolták. A lószerszámot általánosan rézzel díszítették. A gazdalegények öntettek, de nem tudom hol. Ezek öntött figurák éspedig magyar korona, címer, csikófej, koszorú. Az ünnepi alkalmakra befogott lovak sörényét befonták, végibe rafiát fűztek. A kantárra sallangot kötöttek, aztán rézkarikákkal gazdagították. A szem991