A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Két felföldi szekértípus (Láncos lajtorja és nyári szekér)

Joggal merül fel, hogy a láncos lajtorja először a dél-szepesi és a Garam-vidéki bányavárosok körzetében jelent meg. Figyelmet érdemel a magyar szekérterminológia német eredetű rétege is. Fuvar (1575) ésfurmány, furmányos (1635) szavunk biztosan német jövevényszó.

53 Utóbbinak a szóföldrajza is tanulságos, mert jellegzetes módon kötődik a Szepes-Gömöri Érchegység környezetéhez. Úgy látszik, hogy olyan meghatározó jelentőségű szerkezeti elemek neve is német eredetű, mint a rúd (1327), a lőcs (1364), a lajtorja (1493), a felhérc (1547), a sín (kerékráf), a saroglya (1530) stb. Ezek közül a saroglya szót Mollay Károly egyenesen szepesi szász eredetűnek minősíti.

54 Felmerülhet a lőcs szó szepességi, illetve felföldi német eredeztetése is. Annál is inkább, mert ez a szerkezeti elem a magas oldalú szekéroldal kitámasztására szolgál, s kezdeti formái a felföldi szénahordó szekereken a Felföld és az Északi-Kárpátok térségében mindenütt megtalálhatók. A szepesi és a gömöri bányavidékek, a Felföld nagy erdőségei sok-sok fafuvarozásra adtak módot. E tájak népei régtől fogva igen sok vasláncot használnak szekereiken (lásd pl. Répáshutát).

55 Ezen szekérláncok fajtáit a 16-17. század óta rendszeresen említik a kovács-limitációk is. Feltehetőleg a 16. században cserélték fel az előző század végén megörökített kenderköteleket vasláncokkal a felföldi szekereken. Lánc szavunk csak a 15. század elején tűnt fel írott szövegekben. Eredetét a TESz bizonytalannak mondja. Felteszi, hogy esetleg északi szláv jövevényszó, a cseh lancúch, a szlovák lancuch származéka, s nem veszi számításba a korai újfelnémet Lantz szóból való származtatás lehetőségét.

56 Persze régebben lőcs szavunknak is szláv etimológiáját tartották meggyőzőbbnek. Fontosabb ennél az a tény, hogy a Felföld szénahordó szekereinek itt tárgyalt két típusa mintegy négy-öt évszázadra tekint vissza, s mindkét szekér tárgy földrajza, térbeni elterjedtsége hosszú múltról, történeti mélységről tanúskodik. IRODALOM Balassa Iván 1964 Földművelés a Hegyközben. Bp. Baran, Ludvík 1973 Transport in Czechoslovakia as an Ethnographical and Social Phenomenon. In: Land Transport in Europe. (Ed. Fenton, Alexander-Podolák, Ján-Rasmussen, Holgef) 57-89. Kbenhavn B eriász Jenő 1936 A Thurzó-birtokok a XVII. század első harmadában, különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. Bp. Bockhorn, Olaf 1978 Wagen und Schlitten im Mühlviertel. I—II. Linz 53 Horváth M., 1978. 75-76., 78.; Mollay K., 1982. 281. 54 Mollay K., 1982. 262-274., 381., 389-394., 481., 492., 498. 55 Paládi-Kovács A., 1984b. 160. 56 TESz = A Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára, főszerk.: Benkő L., II. Bp. 1970. 715. 955