A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PETERCSÁK Tivadar: Paraszti gazdasági közösségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Község Elkül. ideje Telkek száma Egy telekre jutó Összes erdő (h) Összes legelő (h-1200 Ml) Község Elkül. ideje Telkek száma erdő legelő Összes erdő (h) Összes legelő (h-1200 Ml) Kisbózsva 1862 6% 5 8 32 7

2 52 Filkeháza 1874 19

2

/„ 6 7 123 143 7

2 Nagybózsva 1872 8% 7 4 61 25

/

IOO 35 Nyíri 1860 34 V, — 8 149 3

/

8 277 5

/

8 1863? Mikóháza 1866 20 6 7

4 — 12*5 l50

/ !*••> '1200 125 Vitány 1872 -'/, — — — Villy 1878 24 4V

4 10 \LL /jog 245 25

/

100 Alsóregmec és 1 Széphalom puszta 1864 28% 9 258 /

100 Az egykori úrbéresek számára kimért erdőket és legelőket a volt jobbágyok és zsellérek felosztatlan állapotban, közösen birtokolták és használták. A közös használat azonban nem indulhatott zökkenőmentesen, amire példa az alsóregmeci bíró 1870. július 31-én kelt és a megyei úrbéri bíróság elnökének címzett levele. Ebben írja, hogy „a zsellérek részére telkes gazdákkal közösen kiadott legelőnek a zsellérség semmi hasznát nem vehet(i)." A zsellérek nevében kéri, hogy a részükre megállapított erdőt és legelőt a telkes jobbágyoktól külön mérjék ki.

5 A volt úrbéresek számára kihasított erdők és legelők közös használatának kezdeteit alig ismerjük, és tisztázatlanok a gazdasági szervezetek, közösségek megalakulási körülményei. Az abaúj-zempléni Hegyközben a század utolsó évtizedeiben még a községi elöljáróság - bíró, 2 hites, 12 tagú képviselőtestület, erdőgazda (Pusztafalu) - intézte a legelővel és az erdővel kapcsolatos ügyeket. Felsőregmec képviselőtestületi jegyzőkönyvében az 1890-es években még nem szerepel a közbirtokosság kifejezés, bár legelő- és erdőügyeket tárgyaltak. Először 1903-ban említik a közbirtokosok erdőkezelő pénztárnoka tisztséget.

6 Az erdő- és legelőhasználat szabályozására létrejött gazdasági szervezetek megalakulására az országos törvények, rendeletek és a helyi hagyományok egybevetésével következtethetünk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről főként a Zempléni-hegység, a Bükk vidékéről és a Szuha-völgy falvaiból rendelkezünk az erdő- és legelőhasználatot szabályozó gazdasági közösségek működésére vonatkozó adatokkal.

7 A továbbiakban e kistájakról publikált adatok felhasználásával összegezzük ezen szervezetek típusait, működésük sajátos vonásait. ÚRBÉRES KÖZBIRTOKOSSÁGOK A közös használatot a 19. század végétől megjelenő törvények próbálják egységes keretbe foglalni. Az 1894. évi XII. te. szerint az osztatlan közös tulajdont képező legelőknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelőrendtartást, a legeltetés, 5 BLS. VII-2/c. 3. 6 BLS. V/l. Felsőregmec község képviselőtestületi jegyzőkönyve 1893-1937. 7 Petercsák T., 1979., 1981., 1992.; Mádai Gy., 1965., 1984.; Deli E., 1984. 928