A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

NOVÁK László: Gömör megye településnéprajzi viszonyai

Guszona, Simonyi, Harmac, Rimaszécs, Poszoba, Hét stb.) területe. A települések egy kisebb csoportjában patak választja ketté a helységet (Berdarka, Kerekgede, Détér, Szútor, Trizs, Imola, Kánó, Ragály, Velkenye stb.) A porták a két parton sorakoznak szabályos rendben (1. térkép). A szabályos, szalagtelkes falvak egy részének központja nagyobb teret alkot, amelynek két oldalán helyezkednek el a porták. Legszebb példája ennek az orsós jellegű (Angendorf) településnek Cakó (2. térkép). E térségen áll a római katolikus és a református templom. Darnyán a települést kettészelő útvonal szélesedik ki s ott építették fel a református templomot. A szabályos elrendeződésű, szalagtelkes belsőségű településre vonatkozóan legrégebbi leírásunk Bél Mátyás tollából származik. Csetnekről a következőket írja 1749-ben: „A mezőváros nincs körül kerítve és nem övezi sem sánc, sem pedig valamilyen másféle kerítés. A lakosok házai a paraszti gazdálkodásnak megfelelően építetik és durva munkával vannak összeróva fenyőfa darabokból és gerendákból. Az épületek elülső része foglalja magába a lakóhelyiséget a hozzá kapcsolódó kamarával együtt, a hátulsó rész pedig szarvasmarhák és lovak számára való istállókból, valamint sertésólakból áll. Ezután következik a csűr, amely a leggazdagabb termést is képes befogadni. Ritkábban kis konyhakertecskét is művelnek a csűr mögött, ezzel szemben az egész mezővárost gazdag és kiváló termésű gyümölcskertek foglalják el."

21 A szalagtelkes porták sorházai rendszerint közös udvart alkotnak. Egy-egy portán általában két generáció élt együtt, s ennek megfelelően növekedett a lakó- és gazdasági épületek száma.

22 A családi házastelkek két típusa ismeretes. Az egyik egysorosán, a másik kétsorosán épült ki (1-8. kép). A soros szalagtelkek egyik szép példáját említhetjük Szalócról. Szalóc egyutcás falu, egy kis keresztutcával, amely a református templom mellett ágazik ki, s halad a rétség felé. Tömöl Sándor portája a főút és a rét között helyezkedik el, s mintegy 2 holdnyi (3200 négyszögöl) területű. Ez a porta volt a család lakóhelye és gazdasági központja. A család birtokában volt 3 ha szántó (Kenderföld, Borköles, Berdájka, Hosszú, Nagykötél, Gyepű), 25 ha rét (Nagyrét, Mester-rét, Duláj, Pástravég) és 12 ha erdő. Az épületsor a telek keleti oldalán helyezkedik el. Az utca felől két lakóegység (két generáció számára), kamra, istálló, nyári konyha, mellékhelyiségek. A másik istálló külön áll. A telek nyugati oldalán sorakozik az ásott kút, másik nyári konyha, disznóólak, szín, valamint 2 és 3 soros méhes. Az udvart a kettős csűr zárja le. A telek csűr mögötti részét veteményeskertnek és gyümölcsösnek használják (18. kép). Szalócon a kisebb gazdák (zsellérek), akiknek nem állott módjukban a házastelken csűrt építeni, a határ egy bizonyos részén rakodókat létesítettek, ahol a szénát tárolhatták. Nagyréten, Mesterréten, Dulájon, Pástravégen volt egy-egy rakodó, míg a Csátajban két rakodót is készítettek. A kétsoros, közös udvar jellegzetes típusára Restérről említünk példát. Restér is utcás falu, szabályos szalagtelekkel. Csűrös település Jan Hanesovsky portája egyholdas (kb. 1200 négyszögöl). A telek két oldalán épült fel egy-egy család lakóháza és gazdasági épületei. Mindkét család rendelkezett csűrrel (stodola), amely az udvart lezárta, s kettéosztotta a telket. A fundus hátsó területe gyümölcsös (szilvás) és veteményes kert (17. 21 Béli. m. 44. 22 A kérdéshez lásd Nóvák László: A Börzsöny északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai. In: Börzsöny néprajza (szerk.): Ikvai Nándor. Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1975. 243-307. 23 Itt említjük meg Pintér István: Dél-Gömör településnéprajza című munkáját (Gömör Néprajza II. Debrecen, 1986. 101-136.), amelyben közli a telektípusokat. 915