A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

NOVÁK László: Gömör megye településnéprajzi viszonyai

A határ rendezése az 1832/36. évi országgyűlés törvényei hatására indult meg. A határ felmérését 1838-ban végezték el. A belső telkek 27 97/100 hold nagyságot tettek ki. Ezekhez járultak a „kertek" (Teplic, Méhes, Tómellyékén, Temető felett, Templomnál, Temetőnél, Malomnál, Molnár rétjénél, a Pince helye alatt, a Sajtónál, Falu csűrinéi, Falu rétjénél, a „malom és anya árok közt", „A Falu rét felső végén", „A Nagy réteknél", „Két árok közt", „A Korcsma végén", „A Falu és árok közt dűlő közt", „A Kovács műhelynél", „Kert allya és Árok közt", „Berkenye allyán", „Behanón"), melyek területe 12 38/100 hold volt. A réteket minőség alapján három osztályba sorolták. Az első osztályúak („A falu rét", „A nagy rét") 119 88/100, a második osztályúak („A Tepliz alatt a Balog völgyön", „A Vadas kert alatt") 43 38/100, a harmadik osztályúak (Pap rét) 16 17/100, összesen pedig 179 78/100 holdat tettek ki. A kenderföldek („A falu keleti oldalán", „A vadas kertnél") területe 9 13/100 hold volt. A szántóföldeket is három osztályba sorolták, és három vetőben (calcatura) használták. A „Felső-Vetőben" első osztályú föld (Tövises, Kopánka, Kiskötel) 116 97/100, a második osztályú (Berkenye és Irtvány) 61 2/100, a harmadik osztályú (Király kert) 19 13/100, összesen 197 13/100 hold nagyságú volt. A „Közép Vetőbe" került földek másod- (Tó mellyéke, Egyenes út, Irtás, Sebeske, Tövises, Sáfrány kert és Pince eleje) és harmad- (Bozó pallag és Gödör köz, Hangyás allya) osztályúak voltak (151 34/100 és 48 8/100, összesen 199 35/100 hold). Az „Alsó Vetőbe" szintén második (Nemes, Tövises, Kenderföld felett) és harmadik (Nagy Kötél, Kert allyán, Két árok közt, Sík vagy Lapos, „Lukivistyei határnál a falué", „Nagy Kötélnél kerülőé"), osztályba sorolták a szántóföldeket (98 71/100 és 142 96/100, összesen 241 68/100 hold). A három vetőben lévő földek területe összesen 638 16/100 hold. A közös használatú legelő területét nem regisztrálták (1895-ben is mindössze 88 kh-t mutattak ki), az erdőt viszont igen, összesen 1126 44/100 holdnyi területen („Nagy és Kis Bankás Hangyás allyával", Kopasz hegy, Behunó, Berkenye stb.). A Borókások, 123 25/100 hold területe külön került kimutatásra („Kopánka allya", „Sáfrán kert oldal", „Magyar Juh", Irtás, Egyenes út, „Tó mellyéke", „Botó Pallag" Barázdákon, Gödör közin, Kőbánya gödör, Berkenye allya, Fekete patak). A haszonvehetetlen térség 31 94/100 holdat tett ki. Az egész határ területe 2183 59/100 hold volt (1200 négyszögöllel számítva). Az 1773. évi úrbérrendezés során 8 1/4 jobbágytelket állapítottak meg Derencsényben. A jobbágyok és földesurak (Góthai Szász Coburg Ferdinánd herceg, Draskóczy Sámuel, gr. Nyáry Antal, Máriássy István, Hevessy Péter, br. Lusinszky, Pajor, Bárczy, Dobozy Antal, Szentmiklóssy Viktor, Sturmann Andrásné örökösei) birtokát az 1838-ban készített telekkönyv rögzíti először. Érdekességként a Koháry-Coburg család birtokát mutatjuk be, amely határhasználat tekintetében nem különbözött a jobbágyságtól. A „Belső Telkek" területe 7 59/100 hold, s kilenc darabból tevődött össze. A „Kertek" tizennégy parcellára oszlottak, s mindössze 3 7/100 hold nagyságúak voltak. Az első osztályú rétek (5 darab) 34 16/100, a második osztályúak (5 darab) 11 8/100, s a harmadik osztályúak (2 darab) 5 26/100 hold nagyságot tettek (összesen 50 44/100 hold). A kenderföldek területe 4 28/100 hold. Az első vetőben lévő szántóföldek területe 76 26/100 hold (az első osztályúak között 8, a másodikban 8, a harmadik osztályban 4 darabban volt a föld), a középső vetőben 57 45/100 (második osztály 21 db, harmadik osztály 8 db parcella), az alsó vetőben 85 64/100 (a második osztályú 7, harmadik osztályú 13 darab föld). A földesúri família összes birtoka 285 9/100 hold kiterjedésű volt.

13 13 SABB Derencsény úrb. ir. Derencsény helysége határa Terjedékét Dűlőnkét és részleteseim elő adandó Tér-Tár (1838). 910