A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)
NOVÁK László: Gömör megye településnéprajzi viszonyai
GÖMÖR MEGYE TELEPÜLÉSNÉPRAJZI VISZONYAI NÓVÁK LÁSZLÓ Tanulmányomban egy viszonylag egységes földrajzi táj, Gömör településnéprajzát kívánom összefoglalni. A településnéprajzi kutatás nem csupán a kizárólagos településközpontra, a település belsőségére irányítja a figyelmet, hanem a település külsőségére, a határra is, amely szerves egységet alkot a belsőséggel. A sajátos táji viszonyok között kibontakozó hagyományos gazdálkodás (határhasználat, üzemszervezet), az életlehetőségek, társadalmi viszonyok együttesen határozzák meg a település jellegét, a településrendszer sajátosságait. A kutatás elsődleges célja a telekviszonyok tisztázása, amelyek alapjaiban határozzák meg a településrendszert. 1 Tekintve, hogy Gömör megye 1802-ben egyesült Kishonttal, tanulmányomban a történeti Gömör vizsgálatára szorítkozom, viszont nem vagyok tekintettel az 1920-as trianoni határokra. Gömör és Kishont megye területe 4279 km 2 , amelyből csupán 323 km 2 maradt Magyarországnak a megye déli területéből, a túlnyomó többség Szlovákiához került, annak ellenére, hogy Gömör elcsatolt területének jelentős részén él a magyar etnikum. Mindez is indokolja Gömör egységes vizsgálatát. Gömör viszonylag egységes földrajzi táj, amely jól körülhatárolható. Északon a Garam, keleten a Sajó, nyugaton a Rima folyása jelöli ki a határvonalakat, míg délen a Hangony alkotja a természetes határt. A fő folyók mellékágai, azok völgyei teszik változatossá a gömöri táj domborzatát. A Garam kivételével a patakok délnek tartanak. Fő folyó a Sajó, amelynek jobb oldali ágai között található a Csetneki, Murány, Túróc (ebbe tart a Vály vize), valamint a Rima és a Hangony patak. A Rimába folyik a Gortva, Balog és Macskás patak. A bal oldalon Rozsnyó alatt folyik a Sajóba a Csermosnya, s Gömör határán alul Borsodban pedig a Szuha patak. Gömör térszíne rendkívül tagolt. Északon, túl a Garamon az Alacsony-Tátra képezi a határt, melynek 1943 méteres Királyhegy csúcsa Gömör legmagasabb pontja. Gömör területének nagyobb részét középhegység borítja, melynek fontos része a Hernád, Garam és Sajó folyók közt elterülő Szepes-Gömöri-Érchegység (legmagasabb csúcsai közé tartozik az 1480 m-es Stolica, 1441 m-es Fabova Hola, 1411 m-es Kakashegy, 1258 m-es Ökörhegy). Az érchegység alapja Variszkuszi eredetű ősi tönk, amelyre a földtörténeti ókorból és középkorból származó mészkő telepedett. A Sajótól nyugatra eső rész idősebb palakőzetből áll, keletre fiatalabb kristályos palakőzet található, amely magában rejti a vasércet, s más fontos ásványkincset. Rőce, Oláhpataka, Rozsnyó vidéke 1 A kérdéshez részletesen Nóvák László: Településnéprajz. Néprajz Egyetemi Hallgatóknak 18. Debrecen, 1995.; Lásd Gömör megye vidékeinek emberföldrajzi leírását: Findura Imre: A Rima völgye. Földrajzi Közlemények XV. 1887. 481-505.; Findura Imre: A Balog völgye. Földrajzi Közlemények XVIII. 1890. 162183.; Fülöp Szász-Coburg-Gothai herceg: A Murány völgye és a Garam völgyének gömöri része. Földrajzi Közlemények XXVIII. 1900. 1-56. 903
