A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

GODA Gertrúd: A hatalom és a művészet – a Miskolci Egyetem köztéri alkotásai

használt színvilágát és komolyságot ad munkájának a fekete, a kékek és a sárgák árnyalatából történt megjelenítés. 3. kép. Hincz Gyula: Ólomgrafika (1965) (fotó: szerző) Az érveket és ellenérveket képviselő tudósok expresszív kézmozdulataikkal, apróbb attribútumaikkal (a körző, mint az alkotó szellem, a szabadkőműves szimbólum), kifejező gesztusaikkal növelik a mü feszültségét. Axiómák konfrontálódnak tézisekkel és a szent ligetben tett séta a világ dialektikus felépítettségét segíti visszaadni. Fontos kiemelni, hogy a művész egy olyan korban szól az értelmiség szükségességéről, amikor e társadalmi réteg nem élvezte a hatalom különösebb figyelmét. E kifejező, szép gobelin mű nem utolsósorban a benne megtestesült, alázatos kézművesmunka miatt is a Miskolci Egyetem leginkább időszerű köztéri alkotása maradt. Nincs annyira tudományágakhoz kötve, hogy elveszítette volna az új tanszékek megjelenésével aktualitását, s előnyére vált, hogy 1998-ban a Központi Könyvtárba került át, s ezáltal még nagyobb nyilvánosságot kapott. A triász harmadik és merőben más karaktere volt Barcsay Jenő (1900-1988). Az első megvalósult mozaikja a miskolci. Kicsit félrevezető annak datálása, hiszen maga a kirakást segítő karton terve már 1948-ban elkészült, de annak akkor olyan átütően modern szemlélete volt még, hogy elképzelhetetlen lett volna a kivitelezés állami finanszírozása. Még 1956 előtt sem volt eshetőség arra. 1966-ban lett kész az egyetemi könyvtár új tervek szerint (Tolnay Lajos), jól láthatóan elkülönülve a másfél évtizeddel előbb átadott szárnyaktól. A földszinti fogadótér méltóságát megadó mozaik már a következő évben végleges elhelyezést nyert. A konstruktivista Barcsay több álló figurából alkotott kompozíciójával évtizedekkel előbb kezdett el foglalkozni. A beszélgető asszonyok frízszerű elrendezése, a ritmi892