A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PIRINT Andrea: Moholy-Nagy László és a kubizmus

Tatlin művészetéről, később munkát is láthatott tőle. Túl a Berlinben megjelenő, orosz művészetet ismertető publikációkon, a kubizmus Tatlin-féle érdeklődéséről MoholyNagy El Liszickijtől is hallhatott. Mit vonhatunk le a fenti vizsgálódásból a „Kompozíció 8" tekintetében? MoholyNagy itthoni és az emigráció legelején keletkezett képeire a kubizmus az első, azaz analitikus, a látványt szerkezetére csupaszító korszakával hathatott. Magyarországi tartózkodása alatt a kubizmus szintetikus szakaszának - amelyben a kép síkja véglegesen önálló valósággá válik - a budapesti Ma-kör művészetfelfogásával összhangban MoholyNagyot is érintetlenül kellett hagynia. Ily módon a „Kompozíció 8" semmiképpen sem keletkezhetett az 1920-as emigrálást megelőzően, ám véleményem szerint Moholy-Nagy külföldön született alkotásai sorába sem illeszthető. Kizártnak tűnik, hogy új, művészetileg teljesen naprakész környezetében, ahol számtalan friss hatás éri, az 1914-ben kimúló szintetikus kubizmusra készíteti volna variációt. A kubizmus továbbra is fontos múltbeli teljesítmény számára, de iránta való érdeklődése már nem a festészeti módszer szempontjából nyilvánul meg, hanem az anyaggal való közvetlen kapcsolat kialakításában, a festészet műfajkereteinek áttörésében, a síkból a térbe való kilépésben. A „Kompozíció 8" hamisítvány voltát támasztja alá a rendhagyó, nyomtatott nagybetűs szignó a hiteles művekre jellemző, folyamatos írással történő szignálás helyett, valamint bizonyos fantáziamotívumok jelenléte, melyeknek nemcsak párjait nem találtam hiteles munkákon, de ilyenfajta jel-fabrikálásra való hajlamot sem fedeztem fel. A tanulmány fő részében a 8-as kompozíció eredetiségének kérdése köré szerveződtek a gondolatok. Ennek legfőbb oka az, hogy ez a kép lényegesen több dilemmát okoz, mint a „Kompozíció 10", amely véleményem szerint egyértelműen hamisítvány.

27 A képfelületen szervetlenül elhelyezkedő 10-es számról címét nyerő festmény a tárgyi motívumoknak olyan kapcsolatrendszerét adja, amely a látott valósághoz közelít. A kép függőleges tengelyében falsíkhoz kapcsolódó lépcsőépítmény, tőle jobbra zöld zsalugáteres ablakok, bal felső sarokban falombozat részlete tűnik fel. A kompozíció valószerűségét nagyvonalúan sematizált részletek, durva elrajzolás, véletlenszerűen feltűnő számjegyek bontják meg. A bal alsó sarokban elhelyezkedő MN betűk Moholy-Nagy szerzőségét asszociálják. Bárki is festette a képet, azt 1924-et követően tette, amikor a szürrealizmusról már tudni lehetett. A korlátnak támaszkodó l-es számjegy a kép bal oldalán, a zsalugáterek direkt elrajzolása, a lépcső szemlátomást valós funkció nélküli, értelmetlen építménye mindezek a szürrealizmus valamelyes ismeretét feltételezik. Moholy-Nagy természeti valósághoz fokozott mértékben kötődő festészeti periódusa a dada szám-beépítést még nem ismerte, 1922 utáni festészete pedig többé nem tér vissza a valószerűséghez. Szürrealisztikus megnyilvánulás legfeljebb egyes fotóplasztikáinak esetében fedezhető fel, de ott sem számottevő.

28 Végezetül nem marad más hátra, mint megkockáztatni a kijelentést: sajnálatos módon egyetlen valódi Moholy-Nagy munkával sem büszkélkedhetünk. 27 Olaj, vászon. 86,5x62,5 cm. 28 Passuth i. m. 37. 884