A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PIRINT Andrea: Moholy-Nagy László és a kubizmus

MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ ÉS A KUBIZMUS PIRINT ANDREA Magyarországi gyűjtemények kevés monumentális munkát őriznek Moholy-Nagy Lászlótól. Ennek legkézenfekvőbb oka az, hogy igazi művészi kibontakozása Magyarországról való távozása után ment végbe. Legjobb művei külföldi gyűjteményekbe kerültek ill. a család tulajdonában maradtak. Annál nagyobb büszkeségre adhatna okot, hogy a Herman Ottó Múzeum két, Moholy-Nagynak tulajdonított festményt is őriz. Ám a büszkeség mellé társul szegődik a kétkedés. Vajon valóban Moholy-Nagytól származó munkákat őrzünk-e, vagy pedig csupán a Moholy-Nagy-hamisítványok hosszú sorából kettőt? A „Kompozíció 8" (Ltsz. P.77.280.) és a „Kompozíció 10" (Ltsz. P.77.281.) címet viselő olajképek dr. Petró Sándor gyűjteményébe tartoznak, amely gyűjteményt a Herman Ottó Múzeum 1977 óta kezeli. Még Petró Sándor életében, 1975-ben került megrendezésre a Magyar Nemzeti Galériában Moholy-Nagy László gyűjteményes kiállítása, melyen a katalógus szerint pótlólag felvéve a szóban forgó két festmény is bemutatásra került.

1 A kiállítás keresztmetszetét kívánta adni a művész egész életművének, bemutatva egyrészt a műfaji sokféleséget, másrészt egyes műfajokon belül az időbeli változásokat. A katalógus 137 tétele közül Moholy-Nagy festészetét 20 tétel reprezentálta, melyek Münchenből, Zürichből, Bécsből és Miskolcról érkeztek. A hazai, a látványi valósághoz kötődő periódust képviselő egyetlen festményt követően a Petrógyűjtemény két képe volt hivatva arra, hogy ízelítőjét adja a váltás időszakának, amelyet az 1922-ben megjelenő üvegarchitektúra-képek geometrikus absztrakciója zár le. Szabó Júlia a nevezetes kiállításról írt kritikájában a „Kompozíció 10" című festményt nem említi meg - talán a katalógusban való szerepeltetése ellenére mégsem került közszemlére -, a „Kompozíció 8"-at pedig egyértelműen hamisítványnak tartja, mint írja: „...otromba majusculás Moholy-Nagy szignója és 1920-as, teljesen irreális datálása ellenére sem fogadható el a mester művének".

2 Tanulmányomban e két kompozíció eredetiségének kérdéséhez kívánok hozzászólni. Moholy-Nagy László magyarországi periódusa a Kassák Lajos által létrehozott Ma című folyóirat köréhez kapcsolódik. Művészete itthon a látványi valósághoz kötődik, és a magyar aktivizmus művészeteszménye, az expresszionista-kubista tendencia határozza meg. A Tanácsköztársaság bukását követően társaihoz hasonlóan Moholy-Nagy is elhagyja az országot, ám az aktivisták java részével ellentétben ő többé nem települ viszsza. Munkásságát 1920-tól külföldön fejti ki. Tevékenysége előbb Berlinhez, a korszak művészeti centrumához, ezt követően, 1923 áprilisától a weimari majd dessaui székhelyű Bauhaushoz kapcsolódik. 1928-tól kezdődő európai vándorlásait követően végül az Amerikai Egyesült Államokban, Chicagóban telepedik le, s itt él 1946-ban bekövetkezett 1 Moholy-Nagy László. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1975. A kiállítást rendezte és a katalógust írta F. Mihály Ida 2 Szabó Júlia: Piros kollázs Moholy-Nagy László kiállításán. Művészet, Budapest, 1976/4. 20. 877