A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

CSÍKI Tamás: A miskolci izraelita kis- és középpolgárság a két világháború közötti időszakban

pusztulásáról vannak adataink. (Mindez megerősíti, hogy a világgazdasági válság után sem módosult lényegesen az izraelita iparosok korábban megfigyelt foglalkozási meg­oszlása.) Nézzük röviden a kamara és az ipartestület sorsának alakulását, amelyek tagjai kö­zött és vezetőségében - a Magyar Élet adatai szerint - a '30-as években is csaknem 100 (!), illetve kb. 40%-ban izraeliták kaptak helyet. 78 Az előbbi autonómiája az évtized derekától tovább szűkült: határozatait a kereske­delmi miniszternek kellett jóváhagynia, akinek felügyeleti joga a kamara költségveté­sének összeállításánál is érvényesült (a költségvetési keret folyamatosan csökkent, ráadá­sul a város anyagi támogatása megszűnt). 79 Majd Miskolc igazoló választmánya, a vá­lasztás tisztaságát kétségbe vonva, a kamara törvényhatóságba delegált tagjainak man­dátumát érvénytelenítette, aminek s a fokozódó politikai nyomás következtében Ferenczy Károly elnök (az egyik legrégebbi miskolci izraelita kereskedőcsalád tagja) 1938 decem­berében lemondásra kényszerült. 80 (Ferenczy 1936-ban, Fodor Dezső halála után került a kamara élére, igaz, s ez a testületen belül jelezte az iparosok és a kereskedők tovább mélyülő ellentétét, az iparosszakosztály nem őt támogatta. 81 ) Utódja, immár az előbbiek jelöltjeként és képviselőjeként, Szilágyi Miklós gyáros lett, aki a keresztény iparosok fo­kozatos térfoglalása mellett foglalt állást, ám a kamara önállóságát, illetve a város gazda­sági életében betöltött szerepét meg kívánta őrizni, ami azonban nem valósulhatott meg. A felterjesztett új választási szabályzatot a kormányzat elutasította, majd 1940 végén, a tagok többségének mandátumát megszüntetve, a kamara önkormányzatát felfüggesztet­ték, s élére miniszteri biztost állítottak. (Hiába nyilatkozta tehát a II. zsidótörvény után a testület - amivel a nagypolgárság lojalitását próbálta kifejezni -, hogy politikával nem kíván foglalkozni, miként eredménytelenül kérte, hogy a törvény végrehajtásánál „méltá­nyosan", a helyi termelési viszonyokra tekintettel (!) járjanak el.) 82 Az 1930-as évek közepétől az ipartestületben is hasonló tendenciák erősödtek fel. A különböző szakosztályok tagjai között és vezetőségében is csökkent az izraeliták szá­ma, majd a II. zsidótörvény után valamennyi izraelita tisztviselőnek távoznia kellett. Ezt követően a keresztény egzisztenciák védelmében nyíltan a stróman-rendszer ellen foglalt állást, illetve aktívan szorgalmazta a kereskedést is folytató keresztény iparosok kedvező feltételekkel történő hitelellátását, s vette pártfogásba az újonnan alakuló miskolci ke­resztény egyesületeket. A háború befejező szakaszában azonban már csak pénz- és hitel­hiányról, nyersanyaghiányról s általában a kereskedelem, az ipar, valamint a hitelélet pangásáról számolhatott be, ami nem csak a vesztes háború gazdasági következménye 77 A Miskolci Izraelita Hitközség Iratai. A világháború alatt elpusztult miskolci zsidók névsora. Mis­kolc é. n., a miskolci mártírokat, mintegy 6800 nevet felsorol továbbá: Paszternák, Rav Slomó: Miskolc és környéke mártírkönyve. Tel-Aviv 1970.103-179. Az Izraelita Ipartársulat tagjainak több mint 80%-át vesztette el, s a nagy múltú egyesület a világháború alatt feloszlott. (A háború után Miskolcon maradt, illetve a visszatért izraelita lakosság összlétszámáról nin­csenek pontos adataink, ami, az Ipartársulat veszteségeinek arányát figyelembe véve, 1500-2000 fő körül le­hetett.) 78 Magyar Élet 1939. július 18., 1940. december 20. 79KIJegy. 1933., 1934. (Uo) 80 KUegy. 1938. (Uo) 81 KUegy. 1935., 1936. (Uo) 82 KUegy. 1938., 1939. (Uo) 83 A miskolci Ipartestület 57. évi jelentése az 1941. évről., A miskolci Ipartestület 58. évi jelentése az 1942. évről. HTD 53.2740.1. 21. 873

Next

/
Thumbnails
Contents