A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

TARCAI Béla: A miskolci Kir. Kat. Fráter György Gimnázium fénykora (Tiszteletadás Vucskits Jenő szellemének és emlékének)

Szólnom kell az egyéb kapcsolatokról is. Az elemi iskola 3. és 4. osztályában Vucskits Klára volt a tanítóm, és sokkal később, amikor Vucskits Jenő életútjával és munkásságával kapcsolatosan kezdtem adatokat gyűjteni, Külkey Dénesné, Vucskits Erzsébet volt segítségemre. A helyenkint beszüremkedő szubjektivitás annak következménye, hogy személyes élményeim hatásától nem mindig tudtam megszabadulni. Módszeremről annyit, hogy a Fráterben megismert pedagógiai elveinek és gyakorlatának összefüggéseit történetiségükben kívánom vizsgálni, mert minden egyes tétel külön tanulmányt is megérne, és ez meghaladná vállalkozásom kereteit. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy megismerkedjünk a társadalmat ebben az időben foglalkoztató egyéb kérdésekkel is. Néhány epizód az iskola történetéből Az összefüggések feltárásához elkerülhetetlen a gimnázium története néhány fontos pontjának felidézése. A korabeli közös Értesítők, az Evkönyvek minden esztendőben így kezdték a történeti összefoglalást: „A konventuális minorita-rend 1730-ban fejezi be miskolci első iskolaépületét, amelyben grammatikára és szintakszisra

3 tanítják az ifjúságot." Azt már az annalesből tudjuk, hogy Mária Terézia a XIV Kelemen pápa által 1773-ban megszüntetett jezsuita rend vagyonából létrehozott Katolikus Tanulmányi Alap

4 kezelésébe adta az iskolát 1776-ban. Ez időtől kezdve a minoritáktól függetlenül, de nem kapcsolatok nélkül működött az intézmény. 1886-ban Trefort Ágoston civil tanárokra bízta az oktatást, de a minorita tanárok működése nem szűnt meg. Az 1911-ben használatba vett piros téglás épületben az első igazgató, P. Dassiewicz Gyula szintén minorita volt, és később is tanítottak itt minoriták. Az intézet mindezek ellenére, jogilag állami fenntartásúnak minősül. Az iskola történetének kutatói mindeddig nem keresték az okát annak, hogy a tanári testület által a VKM-hez küldött előterjesztés nyomán az illetékesek Fráter György, II. Rákóczi Ferenc és Nagy Lajos közül miért a hányatott sorsú szerzetes-diplomatát választották névadóul. Valószínűnek tartom, hogy a döntés meghozatala idején még élt a köztudatban az a feltételezés, hogy a pálosok már 1453-ban magasabb iskolát tartottak fenn Miskolcon, a Szendrey János által is említett Mihály rektor

5 vezetése alatt. így a döntés - eltekintve attól, hogy Fráter György az előterjesztésben első helyen szerepelt mintegy a pálos hagyományok folytatását is célozhatta.

6 1922-től tehát az iskola hivatalos neve: Miskolci Kir. Kath. Fráter György Gimnázium. Ennek ellenére az iskolában nem volt különösebb Fráter György-kultusz. Az 1921/22. évi Értesítőben méltatták érdemeit, de képe, szobra nem volt megtalálható. Annál inkább volt Szent Imre-kultusz, különösen 1931., a Szent Imre-év után, amikor az egész országban első királyunk szentéletű fiát állították példaképül az ifjúság elé. A mi gimnáziumunkban szobrot

7 emeltek neki a tornaterem udvarra néző erkélyén, s ennek gipszmásolatát (vagy eredetijét) elhelyezték a kápolnában. Vucskits Jenő latin nyel3 Főként nyelvi, nyelvtani ismereteket nyújtó iskola. 4 Az Alap vagyonát 1867-ig a Studiorum Commissio, ezután a mindenkori Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, a VKM kezelte. 5 Szendrey János: Miskolc város története, 3. kötet 88-89. 6 Ma már elfogadottnak tűnik, hogy Miskolcon már a reformáció előtt működött felsőbb iskola, de nem tisztázott, hogy a pálosok vagy mások kezelésében. 7 A szobor fejét Menner László, alakját Kun József mintázta. A háború után eltűnt, egy másolata a Szent Imre templomban található. 824