A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

WINTERMANTEL Péter: Szemere Attila hagyatékának orientalisztikai vonatkozású anyagai

A könyv egy 140 lapos japán történelmi kronológiát, táblázat formájában (Taika 1. (645)-től Meidzsi 10. (1877)-ig, minden évnél csak 1-2 rövid mondat, megjegyzések, ül. fontosabb események szerepelnek), ül. a kronológia után több oldalon egyéb vegyes történelmi táblázatok következnek, melyek a sógunok nevét, ül. a japán uralkodói éraelnevezések írásjegyeinek jelentését, nom des shoguns / année de l... mórt: Maison de Minamoto, Maison de Fujiwara, Fils d'Empereur. nom des époques (érés). Rejtély, hogy milyen forrásokat használt ennek a hatalmas terjedelmű történelmi kéziratnak az elkészítésekor Szemere Attila. Nyugati nyelvű munka kettő volt, amit használhatott - Satow, Ernest Mason (Comp.): Japanese Chronological Tables. Yedo, 1874, printed for priváté distribution. Table I-X.; ül. Bramsen, W: Japanese Chronological Tables. Showing the date, according to the Julián or Gregorián Calendar, of the first day of each Japanese month From Tai-kwa l

st year to Mei-ji 6

th year (645 A. D. to 1873 A.. D.). The Asiatic Society of Japán, Tokyo, 1880.) -, ezek itthon nem érhetők el, így nem tudtam összevetni a három művet. Persze a bukan ismeretében (sőt, Szemere egyik francia nyelvű japán mesefordítása is bizonyítottan japánból készült) az sem biztos, hogy szüksége volt valamilyen közvetítő nyelvű segédanyagra, elképzelhető, hogy ez a könyv is az ismeretlen segítő közreműködésével készült. Szemere Attilának sem a megfelelő történettudományi, sem a szükséges orientalisztikai felkészültsége nem volt meg ahhoz, hogy önállóan összeállítson egy ekkora művet. Grammaire Japonaise. (HOM HTD 73.503.35) 8,5x13 cm-es keményfedelű vonalas füzet. A belső borítón: de genere Huba feliratú címer, kandzsival írott szemere feliratú pecsét, Grammaire Japonaise (japánul: Nihon Bumpóso), A. de Szemere (japánul is), Yokohama, 1883. Úgy tűnik, hogy Szemere Attila rövid japáni tartózkodása idején igen sokoldalú és átfogó tanulmányokat igyekezett folytatni. A történelmi tárgyú feljegyzések mellett a hagyatékban több helyütt is találhatók nyelvtani jegyzetek, ül. szószedeteket és példamondatokat tartalmazó ívek. Talán e nyelvtani jegyzetek összefoglalásaként kezdte el írni fenti japán nyelvtanát Szemere. Meglehet ugyanakkor, hogy a Grammaire Japonaise-ben csupán saját japán nyelvtanulásának jegyzeteit rögzítette. Ezek a jegyzetek ugyanabban a füzetben találhatók, amelynek végén a Tósógúgojuikun magyar fordítása. A Grammaire Japonaise inkább leckékből álló nyelvkönyv, mintsem alapos és összefoglaló japán nyelvtan. Fejezetekre oszlik, és ezen fejezetek tagolása is a nyelvkönyvekére emlékeztet: minden fejezet egy-egy igét tárgyal, először annak különféle idejű-módú alakjait (present, imperfait, passe, future, futur conditionnel, impératif) adja meg, majd példamondatokat (examples) közöl az adott igével. A megjegyzések (observations) után tematikus szószedet, néha társalgási rész zárja a fejezetet. A nyelvkönyv franciául íródott, a magyarázatok és a szavak jelentései franciául vannak, elvétve azonban magyar megfelelőt is ad. Nézzük az első leckét: 805