A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

WINTERMANTEL Péter: Szemere Attila hagyatékának orientalisztikai vonatkozású anyagai

megvételre -, 7000 koronáért vásárolta meg a múzeum. 1902-ben Párizsban vásárolt japán műtárgyakat küldött ajándékba Szemere, majd 1904-ben ismét vétel útján került Szemerétől az Iparművészeti Múzeum tulajdonába egy rekeszzománcos sírlámpa és egy fából faragott házioltár.

41 Ezenkívül a miskolci múzeumba is került Szemere Attila révén egy tucatnyi ázsiai (indiai, japán, kínai és török) műtárgy: szamuráj fegyverek, katanák, sisak, tőr, buzogány, dárda, puska (közülük néhány jelenleg is megtekinthető a múzeum kiállításán), szőnyeg, egy nó-álarc és egy háziszentély is, továbbá talán nem ismert, hogy ugyanitt Miskolcon még két másik katana is található, amelyek nem Szemere Attilától származnak. Kívánatos lenne a kelet-ázsiai művészettörténet értőinek egyszer alaposan feltárni és leírni az itteni műtárgyakat, fegyvereket, melyek között olyan kard is akad, melyen neves japán mesterek kézjegye olvasható, pl. Ómori Ejsú ötvösé és Eccsú Norisige Kamakura-kori fegyvermesteré. Érdemes feljegyezni, hogy a Szemere család még egy neves tagja, a századforduló jeles közéleti szereplője, Szemere Miklós író és politikus is kapcsolatba került Japánnal. Az ő kezdeményezésére jött ugyanis Makino Nobuaki báró (bécsi nagykövet, Japán későbbi közoktatásügyi, majd külügyminisztere) közbenjárásával Magyarországra Szaszaki Kicsiszaburó dzsúdó mester, aki pár hónapig a BEAC sportolóinak és magyar rendőröknek tartott edzéseket, úgy tartják, az ő dódzsója volt első japán harcművészeti oktatás színhelye hazánkban.

42 Emellett japán műtárgyak is voltak Szemere Miklós tulajdonában, a Huba vére Szemere két japán szobor fotóját is közli, amelyek az ő gyűjteményéből valók.

43 S noha a korabeli lapok említik az értékes műtárgyakat, amelyekkel Szemere Attila távol-keleti útjáról hazatért, a Nemzeti Múzeumban 1904-ben hét kelet-ázsiai utazó (Kertész K. Róbert, Barátosi Balogh Benedek, Hopp Ferenc, Dr. Molnár Emil, Kilián Ernő, Komor Szigfried, Kohn Arthur) japáni, kínai és indiai gyűjteményéből rendezett tárlat kiállítói között Szemere nem szerepelt, bár gyűjteményét korábban ő is nagy sikerrel állította ki.

44 Érdekes, hogy Szemere Attila egy keleti múzeum létrehozását is javasolta: „ egy keleti múzeum [...] feltétlenül szükséges, ez kétséget nem szenved. De jelen utazásom is ama véleményt erősíti meg bennem, hogy a múzeum felállítása sokkal előnyösebben volna eszközölhető, ha egyszerre nagyobb összeget fordíttathatnék vásárlásokra, s az összeget egy, legföllebb két szakember rendelkezésére adnám. Értelemmel és ügyességgel felhasználva sokkal jobb eredményt érnénk el, mint kétszer annyit költve el apránként"'.

45 A kéziratos hagyaték Szemere Attila ez idáig feltáratlan-feldolgozatlan kéziratos hagyatéka orientalisztikai szempontból érdekes és értékes anyagokat tartalmaz. Közreadatlan jegyzetei között olyan kéziratok rejlenek, melyek mindenképpen beírták volna szerzőjük nevét a hazai 40 A Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1884. május 6-i 17298-as számú rendelete. IM Adattára, 401/1884.; lásd továbbá uo. 139/1888. 41 Vö. IM Adattára, 124/1902. és 40/1904. 42 Nagy-Kelet-Ázsia, 111.; és KőhalmyJ:. The fírst school of judo in Hungary. Távol-Kelet, 1937. 72.; ül. Zárándy A. Gáspár. Huba vére Szemere. Hornyánszky, Bp., 1910. 119-120. 1. (fotókkal). Szaszakinak könyve is jelent meg magyarul: Sasaki Kichisaburo: Djudo. (A japán dzsiu-dzsicu tökéletesített módszere.) Ford.: Speidl Zoltán. Hornyánszky, Bp., 1907. 43 i. m. 77. 44 Vö. Magyar Hírlap, i. h. 45 HOM 73.50.42 jelzet alatti vegyes jegyzetek közötti levélfogalmazvány. 799