A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KALICZ Nándor: A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson

Gombás András nyomán a következőkben adom a sírok leírását, melyek először a halom elhordott részét, majd a halom közepét érintették. A halom átmérője Gombás rajza alapján 35 m-re becsülhető. A magasságára lehet abból következtetni, hogy Gombás az elhordott részt 5 m-ben állapította meg. 1. sír. Zsugorított(?) csontvázas temetkezés, erősen megbolygatva. A váz csontjai gyenge állapotban maradtak meg 60 cm mélységben. Az egyik kis vöröses színű talpas edényt lehetett innen megmenteni (17. kép 1). Ezenkívül egy nagyobb edény oldal töredékei is (egyik benyomott pontsorral) be vannak leltározva ebből a sírból. 2. sír. Szórthamvas temetkezés, 70 cm mélyen. Bolygatott. Egy kis vöröses talpas edény volt a melléklete (17. kép 3). 3. sír. Szórthamvas temetkezés, 60 cm mélyen. Bolygatott. Ebből szalagtalpú szürke kis edényt (17. kép 2) és egy nagyobb edény töredékeit lehetett megmenteni. A nagy edényből csak töredékek maradtak meg. 4. sír. Urnás temetkezés, 120 cm mélyen. Bolygatott. A fazékszerű urna töredékekben maradt csak meg és nem lehetett rekonstruálni. A perem rovátkolt volt, s oldalán benyomott pontok sora futott körbe. 5. sír. Urnás temetkezés, 60 cm mélyen. Bolygatott. Az urna már látszott a bontás oldalában, de mikor két nappal később kiment Gombás a helyszínre, már nyoma veszett az urnának. 6. sír. Csontvázas temetkezés, bolygatatlan, 240 cm mélyen. Az egyik központi temetkezés. A sírgödör 182 hosszú, 170 cm széles volt. A zsugorított, igen gyenge állapotú csontváz irányítása megközelítően D-É. A sírgödör aljától 65 cm magasságban 22-27 cm széles földpadkát és ezen összefüggően barna elszíneződést (talán fakorhadékot) figyelt meg Gombás. Fölötte is 1-3 cm vastagságban fakorhadék nyomai mutatkoztak. A fakorhadék középen a csontvázig hajolt le, valószínűleg bezuhant a sírgödörbe. A váz bal oldalán K felé 10 cm-re egy-egy csomóban, s tovább 10 cm-re vörös és a földben hengeresen fekvő festékszerű anyag volt. 7. sír. Csontvázas temetkezés. Bolygatatlan. Sírmélység 150 cm. A sírgödör 200 cm hosszú és 80 cm széles volt. A zsugorítást a behajlított láb jelezte. A csontok nagy része elkorhadt. Ha a rajz megfelelő, akkor az irányítása DK-ÉNy. Melléklete nem volt. Ez lehetett a 2. központi temetkezés. 8. sír. Szórthamvas temetkezést tartalmazott 90 cm mélyen. Melléklete nem volt. Az ún gödörsírokkal (jamnaja kultúra), a Gyepáros-halom valódi magas kurgán volt, mely a késő rézkori Báden kultúra temetője fölött létesült. Megmaradt az eredeti két központi kurgán-temetkezés is, azokkal a jellegzetességekkel, amelyeket a hasonló magyarországi sírokkal kapcsolatban Ecsedy István megállapított.

20 Az ilyen síroknak deszkával fedett sírgödrük volt, s a mellékleteket a szőnyegek, prémek, textilek alkották s az okker vörös festék állandó jelenlétét is meg lehetett állapítani, aminek feltehetően szakrális jelentőséget tulajdoníthatunk. A késő rézkori Báden kultúra 6 sírját figyelte meg Gombás András. Ezek között 1 csontvázas, 3 szórthamvas és 2 urnás temetkezést tudott megállapítani, vagyis a 6 késő rézkori sír a Báden kultúra minden temetkezési módját felölelte. Feltehető, hogy a késő rézkori temető Mezöcsáthoz hasonlóan kiterjedtebb volt, ugyanis a megfigyelésre csak a halom területén nyílott lehetőség. A Báden kultúra és a gödörsíros kurgánok összefüggése talán nem a véletlen műve, sem Mezőcsáton, sem Tiszavasváriban. Lehet, hogy a kurgánépítők ismerték a temetők 20 Ecsedy 1979. 85