A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOVÁTS Dániel: Zempléni Kazinczy-ünnepek 1859-ben

Ha a hív jutalmat nem kap, Nem igazat papol a pap. El kell veszni a világnak, Vagy győzni az igazságnak. Elfelejtem mondani, hogy gróf Károlyi Edéné szül. gr. Komis Klarissza megkoszorúzd a sírt az én beszédem után; egyébiránt a hosszúlázi németből magyarosuk falu is küldött koszorút a sírra, s több vidéki helységek hasonlóul. Végül bezárta a sír melletti ünnepélyt azon jelvező cselekvés, hogy gróf Károlyi és Sennyey s többek egy pár hantot vétenek az elültetendő fák tövére. Miután Károlyi Ede, mint másodelnök zárbeszédet mondván, a négy fára való gondviselést a hosszúlázi egyházi gondnok felügyelése alá adta, s ajánlotta addig is, míg a nemzet a sírra valamely kápolnát (itt észrevette magát a gróf, hogy kálvinistának nem emelnek kápolnát) vagy valamit emel. A becsületes gondnok, hiszem, nem adta volna sokért, hogy neve megemlíttetett: Merz vagy Márz, vagy Merc a vezetékneve. Keresztnevét nem tudom. Visszamenet éppen olyan rend, mint jövet." Matolay Viktor tudósítása szerint

52 a Széphalomra tartó ünnepi menet 317 fogatból állt. Mindenki Kazinczy sírjához igyekezett, a sírkövet borostyán koszorúzta, mellette kis emelvény állott. Egyébként ő volt a szerzője a „Kazinczy emléke" című magyarnak, amit a zenekar játszott. Sennyey Pál báró megnyitó beszédéből azt a gondolatot emelte ki: „Legyünk egyetértők a kitürésben, s kitúrok az egyetértésben". A Himnusz éneklése alatt „Károlyi-Kornis Klarisza grófnő a sirhantra térdelve, arra egy virágkoszorut tett, s utána ugyanezt tévé néhány pórleány. Kell-e festenem e látványt, hol a tündéri szépség s magasztos erény, és az egyszerű ártatlanság tündérképpé egyesült!" Matolay is említi Márz György, hosszúlázi elöljáró nevét, akire Károlyi gróf a sír és fái gondozását bízta, s hozzáteszi: „Örömmel fogadák ezt a hosszuláziak, s tiszta magyarsággal egy dalt éneklének el. Eredetileg sváb gyarmat e falu, de már tisztán magyarul beszél, s ugy viseli magát."

53 Az ünnepi program Sátoraljaújhelyben folytatódott. A Magyar Korona vendéglő nagytermében tartották az ünnepi lakomát, ahol több mint 300 vendégre terítettek, mégsem jutott hely mindenkinek. Nagy taps köszöntötte a megjelenő Sennyey Pál bárót, Károlyi Ede grófot, Andrássy Gyula grófot s a költő Szemere Miklóst. Az áldomások között versek is elhangzottak, s - mint a tudósító írja „éltettük a hazát mindenek előtt és mindenek felett". Este fáklyákkal vonultak újra végig „az újonnan elnevezett Kazinczy-utczán, azt lelkesedésünkkel felszentelendők, s onnan visszajövet a főpiaczon levő azon emlék mellett álltunk meg, mely a megyénk nemesi felkelői közöl elestek számára állittaték, s melyre a felírást még Kazinczy Ferencz szerkeszté, nem szóltunk róluk semmit, csak azt énekeltük el: »Nyugosznak ők, a hős fiak, dúló csaták után!« 4 s egy pár száz fáklyánkat a hóban máglyákká összerakva, szétoszlánk". 52 Matolay Viktor 1860. 53 Hosszúláz község 1788-ban létesült, amikor svábokat telepítettek ide. 1851-ben Fényes Elek így írta le: ,Jíossz.u-Láz, német falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Ujhelyhez 1/2 órányira, hegyes vidéken; 196 rom., 30 g. kath., 10 evang., 28 ref. lak." (Magyarország geographiai szótára 2:119). Széphalom nem volt akkor önálló település, ezért bízták a hosszúláziakra a sírkert gondozását. Kilenc év múlva a fákról a Fővárosi Lapok ezt a szomorú hírt közli: „A négy hatalmas tölgy, melyeket Bretzenheim hercegné hozatott ide sáros-pataki gyönyörű parkjából a Kazinczy-ünnepek idejében, s a sír négy sarkára ültettek, már nincsenek meg. Kettő kiveszett, a másik kettőt kivágták." (1868. 718-719). 54 „Bajza Apotheosisának, ennek az 1834-ben írt költeménynek eléneklése nyilván a közelebbi múlt eseményeire való vonatkozás volt!" -jegyzi meg Hegedűs Zoltán (1930. 46). 668