A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOVÁTS Dániel: Zempléni Kazinczy-ünnepek 1859-ben

bizonyítványt kért és kapott a megyétől. Szinnyei szerint Kazinczy Bálint, aki 1848/49ben honvédtisztként szolgált, „1852 körül nőül vette Homoky Matildot; azonban jóllehet értelmes ember volt, később hivatal nélkül maradt. 1869-ben három fiával (Ferenc 16, Lajos 14 és Gábor 12 éves) a nyomorral küzdött; a m. tudom, akadémia, hogy fiait neveltethesse, az országos Kazinczy-alapból 800 forint évi segélyben részesítette; a fiúk eleitől fogva a sárospataki ev. ref. főiskolában jeles tehetséggel és jó sikerrel tanultak anyjuk felügyelete alatt, ki ugyanott tanulók tartásából pótolta gyermekeinek költségeit".

21 Bálint - az adatok szerint - feleségétől és gyermekeitől külön élt, Homonnán vállalt állami tisztviselői szolgálatot.

22 Toldy érdeklődése mögött az Akadémiának az a kettős terve állt, hogy Kazinczy gyermekein segítsen, s hogy Széphalmot a haza számára megmentse. Ezt a tervet a Kazinczy-alap létrehozása és működtetése útján kívánták megvalósítani.

23 A telek valóban az Akadémiáé lett, a sírokat gondozták, a lakóházat azonban nem tudták megmenteni, helyén épült fel az emlékcsarnok.

24 A zempléni ünnepségekre - mind tartalmi, mind formai szempontból - hatott az 1859. október 27-én Pesten, a Nemzeti Múzeumban tartott központi megemlékezés.

25 Az erre az alkalomra kitűzött Kazinczy-pályázatra egy történeti-széptani emlékirat érkezett be és 14 alkalmi költemény. Az Európa Szállóban Kazinczy-lakomát rendeztek, s emlékest volt a Nemzeti Színházban. A lapok hírt adtak az országszerte megtartott ünnepélyekről.

26 A Pesti Napló statisztikája szerint 1859-ben 3 hónap alatt 70 ünnepélyt tartottak,

27 egy másik forrás szerint 1859 októbere és 1860 januárja között „összesen 96 Kazinczyünnep volt a két magyar hazában", külföldön pedig ez idő alatt Bécsben, Moldvában, Bukarestben, Galíciában, Jénában, Olaszországban, Prágában, Istanbulban szerveztek megemlékezést. Miskolcon Lévay József volt a programok lelke.

29 Csorba Zoltán így foglalja össze a történteket: „1859-ben a Tiszai pályaudvar megnyitása mellett Miskolcon is a Kazinczy ünnepség volt a legnagyobb esemény. Október 27-én a református gimnázium Lévayvezette önképzőkörét Kazinczy Ferenc Önképzőkörnek nevezték el. Bató István, a gazdag csizmadia mester Kazinczy mellszobrát adományozta a gimnázium könyvtárának, mások alapítványt létesítettek. A Nemzeti Kaszinóban 300 terítékes díszlakomát rendeztek Lévay József 'szónoki előadásával', majd a jelenlevő Kazinczy Gábort Tompa Mi20 Högye István 1990. 107. 21 Szinnyei József 1260-1261. hasáb. Bálint haláláról az Akadémiai Értesítő (1883. 102) is hírt adott. 22 Kazinczy Béla 108. 23 A Kazinczy-alap kezdeti működéséről: Hegedűs Zoltán 1930. 24 Gulyás József (1933. 227) említi, hogy gr. Dessewffy Emil akadémiai elnök a birtokot gazdasági épületekkel, a kertet kertészlakással szerelte fel 1862-ben. A házra és az emlékcsarnokra vonatkozóan lásd: Dankó Imre 1956, Kováts Dániel 1982, Kováts Dániel 1995, a forrásokra való hivatkozásokkal. 25 Frissiben beszámolt róla a Vasárnapi Újságban (1859. 512) Toldy Ferenc „Kazinczy Ferencz születésének százados évnapja" cím alatt. Díszes albumot is kiadtak. 26 A Vasárnapi Újság különösen fontosnak érezte ezt. Az október 30-i számban „Üljünk évszázados ünnepet!" címmel közöltek vezércikket, Pákh Albert Kazinczy életrajzát írja meg, Tóth Kálmán ódája, Kölcsey nevezetes emlékbeszéde is megjelenik benne (1859. 517-523). Lévay József „Kérelem a Kazinczy-ünnepélyek ügyében" című írásában kér tájékoztató anyagokat a lap november 20-i számában (1859. 559). A vidéki eseményekről tudósítások: 1859: 523-4., 539-40., 546-8., 563., 573., 585-6., 596-7., 609-10., 619.; 1860: 10., 16-20., 32-3., 55-6. 27 Hegedűs Zoltán 1930. 45. 28 Kempelen Győző 1860. 158. 29 Vö. Kazinczy-emlény. A Miskolczon 1859. oct. 27-én tartott Kazinczy-ünnepély rajza. Szerk. Lévay József. Miskolc, 1860. 661