A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

RÉMIÁS Tibor: Nemes királyi csizmadiacéh Szepes mezővárosában – Különös tekintettel 19. századi vagyoni helyzetére, kapcsolatrendszerére és adakozókészségére

Csizmadiasegédek majd „szabadulók" Szepsiben Az 1., a 2. és a. 3. táblázat lesz segítségünkre, hogy nyomon kövessük a szepsi csizmadiákhoz elszegődött tanulók majd segédek számának alakulását, azok felekezeti hovatartozását és elszármazási helyüket. A táblázatokat az 1843 és 1885 között rendszeresen vezetett és fennmaradt „szegőttetők - 's tanító gazdáknak neveket magában foglaló jedző Könyv"

34 alapján állítottuk össze. Ez a jegyzőkönyv „a szabadulók száma és rendi ... szerint" 1843. január 21-től 1885. január 29-ig magába foglalja a szepsi csizmadiáknál mesterséget tanulók nevét, 1854-től születési helyét, 1856-tól még felekezeti hovatartozását is. Mindezt szemléletessé téve táblázatokba foglaltuk. 7562-ből van tudomásunk a tanulók vagy segédek fizetési kötelezettségeiről. Ekkor a szegődségi summa a tanulónak 2 frt. volt, míg az ott dolgozó mester fiának („természetes fiának") 1 frt., de mindez a társulattá alakulás után egységesen 3 frt. lett. Amikor a mester „szabadon modatta tanulóját", akkor 2.50 frt.- ot kellett fizetnie, míg egy vándorkönyv ára ekkor 0.20 -0.30 frt.-ot tett ki, amire elengedhetetlenül szüksége volt vándorlásai megkezdéséhez, ha a mesterségen belül kívánt maradni. „A szegőttető cselédek" az év több hónapján is megtartott „quarta gyűlésen" - lásd az 1. táblázatot - lettek szabadulók, vagyis a tanonc évek befejeztével csizmadia mester segédekké illetve legényekké váltak, megkezdhették vándorlásaikat. Ekkor „a mester szabadon mondatta a maga természet szerinti gyerekét" vagy „a maga tanítványát". Pl. „Jeremiás Sámuel úr szabadon mondotta a maga természetes fiát, Jeremiás Jánost. (1852)" vagy „Persentzki János úr szabadon mondotta a maga tanulóját ollyan formán, hogy az 4

dlk évet tartozik bevégezni minden bér fizetés nélkül, Pap Jánost.(1854)". Kik is ők valójában, akik bekerültek a jegyzőkönyvbe? Ők az absolválódott, szabadult, szabadon mondódott segédek, de itt kapott helyet még az is, aki elszökött, hazament (végképpen), megholt, elhalt, elkódusodott, elnyomorodott, de aki közben katona lett, vagy elköltözött, esetleg X. Y. úrnak adatott, lemondott a mesterségről, abbahagyta a mesterséget, X. Y úr lemondott róla, nem fizetett, esetleg egyszerűen elment. Ezek tudatában reális az 1. táblázatba foglalt szabadulók számának figyelembevétele, és alakulása. A 2. táblázat sorra veszi a szepsi csizmadia segédek bejegyzett felekezeti hovatartozását. Ebből kitetszik a csizmadiák vallási toleranciája, és az is, hogy emellett többségében mégis római katolikusok és reformátusok szegődtek el hozzájuk. A szepsi híres csizmadia műhelyeket elsősorban a megyebeliek és a szomszéd vagy közeli vármegyék (Torna, Borsod, Gömör, Sáros, Zemplén) fiataljai - lásd a 3. táblázatot

35 - látogatták. Mielőtt a táblázatok alaposabb vizsgálatához kezdenénk - a jegyzőkönyvi bejegyzésekjegyzetelése közben - nem feledkezhetünk meg arról a szembetűnő tényről, hogy a szepsi csizmadiacéh utánpótlása nagyon is belterjesnek mondható. Több olyan segéd nevére lehetünk figyelmesek, akiknek édesapja is ugyanitt ugyanazt a mesterséget űzte. Közülük talán egyet emelnénk ki, Drab József csizmadiamester fiát, az ifj. Drab Józsefet. 34 Az 1843

dik év januárius 23

dllcán vásároltatott a' Ns. Csizmadia Czéh részére ezen szegőttetők - 's tanító gazdáknak neveket magában folgaló jedző Könyv az alább írt elöljáróknak idejekben u.m. l

so Feő Czéh Mester: Lipták János Úr, 2^

k Feő Czéh Mester: Ns. Dienes István Úr, 3

dik Feő Czéh Mester: Ns. Draskótzy József Úr. Fel jegyeztetett a' Ns. Czéh gazdája: Ns. Bodó Sámuel által. Meg vásároltatott: Nzetes Lipták András Úr, mint a Ns. Czéhnek akkori gondnokja által. 35 A 3. táblázatból kimaradt települések , de a felhasznált jegyzőkönyvön túl a szepsi csizmadiacéh irataiban előfordult helységek jegyzéke (1843-1885): Abaúj vármegye: Aranyidka, Dobogó, Felső-Láncz, Hejcze, Kassa, Makrancz, Miglécz, Osva, Pány, Pányok, Rudnok, Százfa, Szikszó, Tornyosnémeti, Vizsoly, Zsadány, Torna vármegye: Barka, Lucska, Szilas, Szín, Tornaváralja: Más vármegyéből: Stósz (Szepes vm.), Szemere (Borsod vm). 635